17.fejezet *Bahamákon* ( 1.part )

Hali....először is köszönöm a 6 komit. Igaz a komi határ 10 volt. De csak 6-ot kaptam, ami igencsak elszomorított. Hiszen, én a sok gondom/bajom mellett, hetenként frisselek nektek a törijeimből. Csak, azért mert ti kéritek,hogy siessek. De, úgy nem tudom teljesíteni a kéréseteket, ha ti sem teljesítitek a kérésemet. Mert, mivel egyre kevesebb komit kapok, annál kevesebb kedvem lesz –eme töri folytatására. L Öm, megszeretném veletek osztani –eme komi részt, amit kaptam az előző fejihez, abból egy kis részt. => Emberek szerintem megérdemel ez a feji is pár komit azaz összesen 10-et! eddig már volt 10 imádom klikkelés.... ebből az következik, ha már mind a tíz ember írt volna komit, olvashatnánk a folytatást! Nagyon szépen kérek mindenkit, akár névtelenül is, de írjon pár sor, sőt annyit nem is kell! csak pár szót, hogy 'Hogy tetszett a feji?!' Remélem nem kell heteket, hónapokat, éveket várni a következő részre.....biztos vagyok benne(remélem XD) hogy Dorisz valami, nagyon ...khm....résszel készül ;) :P <=. És, én ebben igazat is adok, annak a személynek aki ezt írta nekem a komiban. Ezt a komit, az előző fejezethez kaptam.  Nem fogok, se könyörögni sem pedig rimánykodni, senkinek se, hogy írjon komit. Mert akkor az nem én lennék. Ezentúl, inkább ha olyan visszajelzéseket fogok,kapni amikre azt mondom  majd, hogy jó oké rendben akkor igyekszem a frissel, de ha egyáltalán nem kapok visszajelzéseket, csak egy két személytől, akkor azokkal priviben megosztom majd, a folytatást, és akkor eme blog bezárul... Lehet, hogy szívtelen dögnek, vagy mi egyébnek gondoltok ezután a sorok után...de nem érdekel. „Amilyen az adjon isten, olyan  a fogadjisten.” –ahogy szokták mondani... Na, nem is jártatom tovább a pofámat...mert úgysem érek el vele semmit...:( Jó olvasást azoknak, akiket nem sértettem meg, és akik megszánnak majd egy két sor komival. *Dóry*

Te vagy a nap

Te vagy a Nap, mely lenyugszik este,

Te vagy a Hold, az éjszaka teste.

Te vagy a csillag, mely szememben ragyog,

 Elárulom neked, hogy szeretlek nagyon.

 

( Rob szemszög )

Tudtam,hogy nehéz lesz majd Krist rávenni erre a titokzatos utazásra, de mégis sikerült. Kris, a vállamra dőlve, elaludt. Kisimítva egy hajtincset az arcából, leheltem csókot arra a helyre, ahonnan a tincset simítottam odébb. Ekkor Kris mosolyra húzta az ajkait, mire azt hittem,hogy felébredt. De pármásodperc elteltével, mint kiderült, hogy még mindig alszik. Biztosan valami szépet álmodik. Majd, lassan engem is elnyomott az álom...

....Pár óra múlva....

Lassan ébredezni kezdtem,mikor is az órámra nézve észrevettem,hogy negyed óra múlva landolunk.Így, szerelmemet kezdtem felkölteni.

-Kicsim, ideje fel kelni. Mindjárt landolunk.-keltegettem. 

De hiába szólítgattam nem reagált semmit, így az ajkaimat az övéire nyomtam. Elsőnek csak lágyan becégeztem, majd szívogatni kezdtem, az imádott ajkait. Nem tellett bele, két másodperc, viszonozta a csókot. Elszakadva egymásajkaitól, a homlokomat az övének döntöttem, miközben készségesen kapkodtunk a levegő után.

-Kérem csatolják be öveiket, ugyanis pármásodperc múlva landolunk.-mondta be a pilóta elölről.

Majd, mind a ketten, becsatolva ültünk, egymást kezét fogva s vártuk, hogy landoljunk...

( Kris szemszög )

Amikor leszálltunk, kikapcsolva az öveinket lesétáltunk a gépről. A bőröndjeiket egy motorcsónakhoz vitték, amit én meghökkenve közelítettem meg Rob az oldalamon.

-Ez?-kérdeztem rá Robnál.

-Ez egy motorcsónak kicsim.-válaszolta.

-Arra én is rájöttem. De, miért ide jöttünk és...-mondtam volna tovább, ha Rob be nem tapasztotta volna a számat a kezével.

-Shh..ne kérdez semmit. Csak szálljunk be, és induljunk. Majd idővel mindent megtudsz. Addig is nyugi.-mondta mosolyogva.

Majd apró puszit nyomva a számra beugrott a csónakba, s a kezét nyújtva amit el is fogadtam, beléptem a csónakba.

És, pár perc múlva már szálguldottunk is a vízen.

 

Megérkezvén egy nyaraló féle hatalmas házhoz, a lélegzetem is elakadt. Gyönyörködve szemléltem végig az egész házat. Ami hihetetlenül, gyönyörű volt. Rob, amint leállította a motort, kilépett a csónakból, majd segített engem, is kiszállni belőle.

Amint kiszálltam a csónakból, egyből a házhoz szaladtam. A cipőmet levéve amit a kezembe véve, vártam be Robot, aki mosollyal az arcán, nyitotta ki az ajtót. Amint ki nyílt az ajtó, beljebb mentem. Amikor széjjel néztem, azt hittem,hogy ez csak egy álom. Hiszen ilyen gyönyörű helyiség nem is létezik. Meglátszik, hogy milyen tisztán és rendben van itt minden. Majd nevetve fordultam Rob felé, aki az ajtófélfába támaszkodva, figyelte, amint feltérképeztem a házat. S, boldogan vetettem magamat a nyakába.

-Köszönöm.-suttogtam közel az ajkaihoz, majd megcsókoltam.

Elszakadva az ajkaitól körbe forogtam a helyiségben.

-Na, tetszik?-kérdezte.

-Még, hogy tetszik?? Rob, ez csodálatos. De mégis, hogy, és kié?...-rohamoztam meg a kérdéseimmel.

Mire, ő elkapva a derekamat nevetve válaszolt a feltett kérdéseimre.

-Kellé, ez a nyaraló. És kölcsön adta,nekünk két hétre, azért mert segítettünk, azaz jobban mondva csak te, segítettél neki abban, hogy visszaszerezhesse Ashleyt.Meg, úgyis szerettem volna veled kettesben eltölteni valahol, egy csodás helyet. Mire ő felajánlotta, ezt a nyaralót itt a Bahamákon.-felelte.

Megdöbbenve, és meglepetten hallgattam végig, amint arról beszélt, hogy Kell, és két hét együtt töltött idő, csak is kettesben áll a rendelkezőnkre, a Bahamákon. Mikor, végképp tudatosult bennem, hogy mit is mondott Rob az előbb, visítva ugrottam megint Rob nyakába.

-Szeretlek, szeretlek, szeretlek.-miközben, ezt az egyetlen egy szót ismételgettem, egy egy csókot nyomtam az ajkaira.

-Én is szeretlek. És, örülök,hogy ilyen boldog vagyok. De nincs kedved feltérképezni, a háló szobát is?-kérdezte, szemöldök húzogatva és azzal a féloldalas mosolyával.

-Hm...várj, hadd gondolkozzam el egy kicsit.-s, a mutatóujjamat a szám elé raktam, és úgy tettem mint aki dolgozik.

Rob, természetesen most is kinevettet eme szokásom miatt. Pont úgy mint régen. Mikor olyan kérdéseket tettek fel Camékkel, amikre úgy is tudták, hogy igennel fogok majd válaszolni, mindig ezt csináltam....

( Rob szemszög )

Boldogan vizslattam, szerelmemet amint a házhoz szaladt, és amikor feltérképezte a házat, kivéve a háló szobát...

És, a gondolkodási módszere most is, mind mindig megnevetettet. Hiszen, ilyenkor a legaranyosabb.

-Na, akkor nézzük azt a hálót.-mondta egy csábos mosollyal.

Mire a kezét megfogva húztam magam után a szobába, ami a valóságban még szebb volt. Ugyanis Kell, mutatott egy pár képet a házról, és a benne lévő helyekről. És azt is elmagyarázta, hogy mit hol találhatunk majd meg.

Miután körbe vezettük a tekintetünket a szobában, egymásra pillantva, megértettük a másikat. Hiszen, mind a ketten ezt a pillanatot vártuk, hogy végre kettesben lehessünk, távol a többiektől.

Lehajoltam szerelmemhez egy csókért, amit ő nem volt rest megadni. Egyik kezemet a nyakára vezettem, míg a másikat az oldalára, amit lágyan simogatni kezdtem. Az ágyhoz terelve szerelmemet, óvatosan ügyelve rá az ágyra döntöttem, de a csókunkat még így sem szakítottuk meg. Kedvesem, egyik keze kettőnk közé, fölfelé a pólóm alatt vándorolt, és lassan megérintve simított végig a mellkasomon. Az ujjai érintése nyomán, az izmaim meg-meg rándultak. Elképesztő, hogy most is mint a múltkor milyen, hatással van rám.

Éreztem, ahogyan belemosolygott a csókunkba, és ezért én sem tétlenkedtem tovább. A kezeim, a pólója aljához vándoroltak, s könnyedén áthúztam a feje fölött, majd messzire elhajítottam. Hátrahúzódtam egy kicsit, hogy újfent megcsodáljam félmeztelen testét. Ajkaimmal először a nyakát ízleltem végig, s lejjebb haladva, végigcsókolgattam egészen a hasa aljáig. Tovább is mentem volna, ha kedvesem nem állít meg, de mielőtt rákérdezhettem volna, -e okra, világossá vált, hogy csak a pólómtól akart megszabadítani. A pólómtól való megszabadulásom után, az ajkaim folytatták az útjukat kedvesem testén.
Türelmetlenül gomboltam ki a nadrágját, mikor odaértem, a bugyijával együtt húztam le csodás lábairól. Ajkaim először belsőcombját csókolgatták - ujjam pedig cirógatták - , majd egyre közelebb haladva vágyai központjához. Az önuralmamat próbára téve őrjítően lassan közeledtem felé,  miközben szerelmem szinte már remegett a vágytól. Ami, nagyon is tetszett, hogy ilyen reakciókat váltok ki belőle. 
Ujjai a tarkómra kúsztak, mikor nyelvemmel megízleltem nőiességét. Evvel egy hangos nyögést kicsalva belőle, amit élvezettel hallgattam. A végletekig akartam elhalmozni, a gyönyörökkel, így hát eltávolodtam tőle, és az ujjaimat helyeztem a nyelvem helyére.Majd, időközben az ujjaim segítségére a nyelvemmel is űzni kezdtem őt a csúcs felé, mire a nyögései egyre hangosabbá váltak. 
-Rooooobbbbbbbbbbb!!!-a nevemet sikoltva érte őt el a mennyei extázis. 
Amíg hagytam szerelmemet, lenyugodni ismételten apró csókokkal hintettem be a testét, míg elértem az ajkaihoz.
Lassú, de szenvedélyes csókban forrtak össze, egyre szorosabban ölelve egymást.  Elválva ajkaitól, a szemeibe tekintettem, ami a boldogságtól csillogtak. Ebben a pillanatban is, mind mindig szintén csak gyönyörűen festett. Még most is alig akartam elhinni, hogy ő hozzám tartozik. Életemben először, a szívemet olyan érzés töltötte el, mint ezelőtt soha...önzetlen és feltétel nélküli szerelem, amit csak is Kris váltott ki belőlem.

( Kris szemszög )

Majd, egy újabb szenvedélyes csókban forrtunk össze, miközben a kezeim lejjebb vándoroltak a mellkasán. Egy rekedtes nyögés szakadt fel szerelmemből, amikor is az ujjaimat a merev férfiassága köré fontam. Boldogan hallgattam, sóhajait, miközben mozgatni kezdtem a kezem rajta. Ajkaink ekkor vad csókban forrtak össze, miközben Rob kezei gyengéden a combomat markolászta, mikor is ismét felszakadt belőlem egy apró nyögés.
Majd, Robot is elérte a végső extázis, fantasztikus érzés volt, hogy én is kitudtam belőlem váltani ilyen reakciókat. S, egy lassú,gyengéd csókokkal fűszereztük meg ezt az élményt.
Miközben Rob lejjebb csillapodott, óvatosan a férfiasságát belém vezette. Amit egy kéjes, de igen hangos sikollyal köszöntöttem, míg Rob egy hangos morgással.
Ezután, az elkövetkező percekben,...órákban...átadtuk magunkat a minden elsöprő szenvedéllyel fűtött, vágyainknak és a szerelmünknek....mind addig, amíg kimerülten nem hanyatlottunk végig az ágyon. 
De mielőtt elnyomhatott volna az álom, Rob a mellkasára fektetve nyomot egy csókot az ajkaimra.
-Szeretlek.-mondta.
-Én is szeretlek.-motyogtam, a mellkasába.
S végül, lassan de mindkettőnket útól ért az álmok világa......