2011. július 26., kedd
19. fejezet *Bahamákon* ( 3.part )
Hali...nos köszönöm a komijaitokat, s nagyon örülök annak, hogy így viszont örültök annak, hogy újra van friss. Nos lesznek is majd. Bocsi, hogy a vége felé az én szemszögemből írtam le a végét.. de úgy gondoltam, hogy megpróbálkozom vele.. nos hát hogy milyenre sikeredett azt majd ti elmondjátok. Legalábbis remélem... Azért örülnék, ha most is kapnék egy pár komit. Jó olvasást. Puszi Dóry
( Kris szemszög )
...amikor felébredtem, egy kicsit döbbenten vettem észre, hogy a felhők odafent még sötétségben burkolóznak. Mivel, szomjasnak éreztem magam, így leemelve szerelmem ölelő karját magamról, ki másztam az ágyból, s a konyha felé vettem az utamat. Kiérve a konyhába, feloltottam a lámpát s a hűtő ajtaját kinyitva kivettem egy palack ásványvizet, majd a szekrényből kivéve egy poharat töltöttem bele egy kis vizet. Ki léptem az erkélyre, ahol ámulattal lestem a csillagokat. Amik mind mindig teljesen eltudtak kápráztatni. A csillagokat nézve, eszembe jutott egy kedves régi gyerekkori emlékem. /* Anyáék fel küldtek a szobámba, mert már későre járt az este. De mind mindig ilyenkor, amikor még nem jött álom a szememre, az erkélyre léptem ki, és kikönyökölve a korláton, bámultam a csillagokat. S egyszer csak furcsa zajokra lettem figyelmes. A zaj a magas almafánk körül jött.
-Ki van ott ? -kérdeztem, kíváncsisággal a hangomban. -Tudom, hogy van ott valaki.
Mivel, választ nem kaptam, így úgy tettem mind aki meggondolva magát visszavonul a szobájába, már a kezem épp az ajtó kilincsen volt amikor, is meghallottam egy eddig számomra még ismeretlen hangot.
-Várj. Nem akartalak se meg ijeszteni, sem pedig megzavarni.
Mikor a hang irányába fordítottam a fejem, egy szőke hajú kb. velem egy korú fiút pillantottam meg a fán. Közelebb lépve a korláthoz, jobban szemügyre vehettem az idegent a fánkon.
-Nem ijesztettél meg.- mosolyogtam rá angyalian. -Ti költöztetek ide a szomszédba, nem?
-De igen mi. Rob vagyok. És te? -kérdezte, mosolyogva.
-Én Kris. S hogy-hogy kint vagy ilyen késő, s pont a fánkon vertél tábort?-kérdeztem.
-Nem tudtam aludni, s kimászva a szobám ablakából, úgy döntöttem hogy innen a fáról jobban megtudom figyelni a csillagokat.
-Értem. Nos, akkor nem is zavarok tovább.
-Ne, ne menj. Nem zavarsz. -mondta, miközben a fáról az erkélyemre mászott. -Remélem nem haragszol amiért, ide másztam.
-Nem haragszom. -feleltem.
Támaszkodva az erkélyem korlátjára, kértem hogy meséljen magáról és a családjáról. Miután készségesen beavattuk egymást a másiknak a családi történtek instrakciójába, elkezdtük a csillagokat számolni, miután kihoztam egy plédet, és párnát a szobámból. Majd, lassan mindkettőnket a csillagszámlálás közben elnyomott az álom, egymás mellett....*/
Erre az emlékre még most is mosolyogva emlékeztem vissza. Majd két kart éreztem meg a derekamra simulni, s szerelmem ajkait a nyakamon amint édes csókokat lehel rá. Ami kellemes sóhajokat váltott ki belőlem.
-Mit csinálsz te itt kint, éjnek éjjelén? Hm? -kérdezte szerelmem, miközben maga felé fordított.
A kezeimmel a mellkasának támaszkodtam, s az arcára emelve a tekintetem válaszoltam.
-Felébredtem, s mivel szomjas voltam így kijöttem a konyhába inni, miközben a csillagokat néztem eszembe jutott az az este amikor megismertelek téged.
-Ja, arra az estére én is emlékszem, majd nem ijedtemben leestem a fáról, amikor észrevettelek, hogy kint vagy, na meg akkor aludtunk együtt először. Bevallom, már akkor is tetszettél. -felelte mosolyogva.
-Igen? Bevallom, te is nekem. -nyomtam csókot kívánatos ajkaira.
Amit ő nem is volt rest azonnal viszonozni. Eleinte lágy csóknak indult, de végül az ajkaink játéka átváltott vaddá, s már azon kaptam észre magam, hogy egymásról tépkedjük azt a kevés ruhát ami rajtunk volt, s a hálóban az ágyon fekszem csupaszon Rob alatt. Rob, elismerően pásztázta végig a szemeivel a testem minden egyes pontját, amit egy győzelem ittas mosoly kíséretében csodálta át újra és újra. Majd az arcomtól lefele -kihagyva az ajkaimat- apró csókokkal lepte be meztelen testemet. Az ajkai helyét eközben a kezei lágy simogatásai váltották fel, amit kéjes nyögésekkel tűrtem. Mielőtt elért volna a nőiességem kapujához, felhúzódott az ajkaimhoz, és ajkaink forró csókban forrtak össze, miközben Rob ujjait a nőiességembe vezette. Ettől a hirtelen cselekedetétől belenyögtem, a csókunkban amit szerelmem mosollyal díjazott. Mivel megállt az ujjai tevékenységével, az egyik kezemet levezetve a bennem lévő ujjaihoz, késztettem tovább a folytatásra, majd megragadva férfiasságát, kicsit meg szorítva csaltam ki szerelmemből egy erőteljes morgást, miközben az ujjait tövig nyomta bennem, amitől a torkomból hangos sikoly tört ki. Megmozdítva a kezemet a kis fickón, kergettem életemet az első orgazmusához, miközben én is lassan elértem az enyémet. Amint lecsapott ránk az első orgazmus szele, Rob ismételten a hátamra fordított, s egy vérpezsdítő csók után, az ajkait a nőiségemhez vezette, s miközben az isteni gyors nyelvével az újabb orgazmusomhoz repített, a kezeivel a melleimet vette birtokba. Mikor már azt hittem, hogy itt menten felgyulladok ha szerelmemet nem érezhetem meg magamban azonnal, elválva a lüktető vágyamtól, felém emelkedett s belém hatolt végre.Magamhoz szorítva Robot, újra és újra belém hatolt. Eme tettével csak még jobban felkorbácsolta a vágyaimat, az ölemet felemeltem s nekifeszítettem a férfiasságának, s evvel még élvezetesebbé téve a beteljesülésünket. Ami egyszerre csapott le ránk. Belőlem, éles sikoly szakadt fel, míg Robból egy kéjes morgás.Majd Rob mellkasára húzva, miközben a levegőért egymás után kapkodtunk a vállamnak feszítette állát.
-Szeretlek. -suttogta.
-Én is szeretlek.-feleltem vissza.
Majd miután mind a ketten kellőképpen lenyugodtunk, újra egymáséi lettünk...
( Narrátor szemszög )
Az este folyamán, míg Robert elment finom pezsgőért, addig Kristen ama ötletét valósította meg, amit két nappal ezelőtt a konyhában, a hűtő előtt ötlött ki. Miszerint, egy kis romantikus hangulatot tartanak a szerelmével a ma este folyamán. Miután a háló kellemes és csodás fényben pompázott, amihez egy érzéki s romantikus zene is imponált. Míg Kris szerelmére várakozott, kiment a konyhába s valami édesség után kutatva, a szeme megakadt az eperlekváros kis tálkán, s úgy döntött hogy nyalakodik belő egy kicsit. Majd visszament a szobába, ahova pár perc múlva Rob is belépett. Amint megakadt a szeme a majdnem meztelen lányon, nagyot nyelt s közelebb érve a lányhoz gyengéd csókot nyomott ajkaira, majd a bent lévő két pezsgős pohárba kitöltött egy kevéske pezsgőt.
-Lélegzet kápráztatóan gyönyörű vagy. -mondta rekedtesen a lánynak, miközben a lány a pezsgője kortyolgatása közben, csábosan harapott bele s tálkáról leemelt édes eperből.
A fiú miközben szerelme érzéki tevékenységeit figyelte megpillantotta az epres tálka mellett a tejszínhabot, majd megragadván azt fújt rá habot az ő kezében lévő eperre, amit később a lány ajkaihoz emelt. A lány elfogadva eme gesztust a fiútól beleharapott az eperbe. Mivel a lány szája szélén ott maradt egy kicsi a tejszínhabból a fiú közelebb hajolva szíve hölgyéhez lecsókolta az édes habot, majd ajkaival megérintette szerelme édesen kívánkozó ajkait.
Rob kezeit végigcsúsztatta Kris csípő finom vonalán, s egy ügyes mozdulatokkal csúsztatta le a fonom anyagból készült hálóinget, s lehajította az ágy mellé. Mivel már nem fedte Krist semmilyen takaró anyag, így Rob elragadottságában minden egyes új csodát végigcsókolt, a bársonyos combokat, a feszes hasat, a gömbölyű vállakat. Miután lemeztelenítette az egész, imádni valón gyönyörű testet, olyan volt számára az előtte terülő látvány, mind maga a Földanya, árkok és völgyek válogatták egymást hegyekkel és dombokkal. Kris kezei gyöngéden végigsimították Rob, -már meztelen felsőtestét -karját, vállát, mellkasát. Rob minden újabb csókja vággyal teli sóhajokat fakasztott belőle. A férfi minden érintésére megvonaglott a teste, és mély sóhaj fakadt az ajkán. Az ő érintéseire nyomán a férfi felmeredt. Rob nyelve végig simított testén, mellbimbói megduzzadtak, felágaskodtak, a kissé borostás arc végigsiklott mellének lejtőjén, bordáinak gyengéd ívén, le a lágyan domborodó hasig. Rob ráemelte tekintetét. A homlokába visszahulló szőkésbarna tincsek mögül felpillantott a lányra, s látta félig lehunyt szempilláit, mosolyra húzódó ajkait. Újabb csókok következtek, karjaik egymásba fonódtak, szorosan ölelték egymást, ajkaik egymásba forrtak.
Sohasem lesz képes betelni ezzel a nővel, ötlött fel Rob fejében a gondolat. Akármennyi szerelemmel töltött délután, valahány szoba is kövesse még ezt az elsőt.
Amikor ujjaival behatolt a nő szemérmének rózsás ajkai közé, érezte, hogy készen áll az egyesülésre. Kris kezét vadul ágaskodó vesszéjére vonta, hogy segítsen neki a behatoláskor. Óvatosan, érzékien nyomult beljebb, míg végül elért a lány forrongó legbenső részéig. Kristen összeszorította ajkait, magához ölelte, még szorosabban, mint az imént, mintha csak egészen magába akarná fogadni, gyönyöre és vágya legvégső szakadéka felé akarná taszítani.
Egyszerre mozdultak közös gyönyörük felé, egyre hevesebb lélegzetvételük kifejezte azt az érzést, amelyet képtelenek lettek volna szavakba önteni. Akárhányszor Rob hátrébb húzódott, Kristen öle mindannyiszor úgy kapott utána, mint fuldokló a levegő után, mintha elviselhetetlennek találná, hogy nem hatol belé.
Rob kutató keze testének legérzékenyebb pontját simogatta, az egyre hevesebb kéj hajszolva testét. A lány sóhajai, és a hátába vájó körmök csalhatatlanul tudatták vele, jogy közeledik a legvégső élvezet felé.
-Nem bírom tovább! -az elragadtatás végső hangjai voltak ezek, s alig néhány másodperccel később Kristen teste megfeszült.
Tovább folytatta a mozgást, tenyerével a matracnak támaszkodott, ahogy férfiassága ki-be siklott. A heves mozgás hamarosan őt is eljuttatta a csúcspontra. Hatalmas sóhajjal, óriási lökéssel egészen mélyre hatolt. Minden ereje elhagyta egy pillanatra, arcát Kristen kebláre fektette, legvégső kéjét ily módon fűszerezve. Kristen csendesen pihent a férfi súlya alatt, őt is teljesen legyengítette az átélt gyönyör.
Majd Rob karjaiba szorította, olyan közel egymáshoz ahogyan csak tudta, s egy újabb csók, és szerelmi vallomás után, elnyomta őket az álom.....
2011. július 22., péntek
18.fejezet *Bahamákon* ( 2.part )
( Kris szemszög )
Reggel lágy simogatásokra ébredtem, mikor felemeltem a fejem, és kinyitottam a szemeim szerelmem édeskésen mosolygós arcával találtam szembe magam. Amit nem tudtam, nem viszonozni. Csókért nyújtózkodtam, amit ő készségesen meg is adott. Elválva az ajkaitól a fejemet a mellkasára fektettem, s az egymásba gabalyodott lábainkat figyeltem, miközben szerelemem mintákat rajzolgatott fedetlen hátamra. Olyan jó volt most így egymást ölelve, feküdni. Boldogságban úszni, érezni a másik szerelmét. Ezt a gyönyörű meghitt pillanatot, a gyomrom hangos korgása zavarta meg. Amit Rob nevetve fogadott.
-Úgy hallom, valaki itt megéhezett. –húzta fel a fejemet az övéhez.
S már majdnem összeért az ajkunk, amikor is Rob hasa is megkordult. Amit, történetesen most én nem tudtam megállni nevetés nélkül. Látva szerelmemet, hamiskásan elmosolyodni, tudtam, hogy valami rosszban sántikál, így kipattanva az ágyból, s felvéve a földről szerelmem pólóját, belebújva szaladtam ki a szobából, a konyhába. Megállva a hűtő előtt, belekukkantottam, hogy van –e benne valami, s amikor kinyitottam az ajtaját, boldogan munstráltam , hogy telis tele van a frigónk minden füldi jóval. A pillantásom, megakadt a földiepren, amihez kerestem is a tejszínhabot. Amit együttesen el is duktam, miszerint ez jó lesz későbbre is... Kivéve egy pár tojást, és bacont álltam neki a sütkérezésnek. Miközben a reggelit csináltam magunknak, szerelmem a kezeit a derekamra csúsztatta, s apró, de annál vérpezsdítő csókokkal borította be a nyakamat.
-Neh.. most neh.. mert odaég a reggelinkh...-suttogtam elfúlóan, majd mivel Rob nem hagyta abba a tevékenységét a nyakamnál, és a simogatásokat a hasamnál így képtelen voltam rácsapni a kezére.
-Naaa...Ezt most mért kellett? –kérdezte tettetve a durcizást.
-Azért mert rosszfiú voltál. S ezért még büntetést fogsz majd kapni az este. –kacsintottam rá, csábosan, s már magamban el is terveztem, hogy mivel is fogom megbüntetni őt.
-Hmm...már alig várom. –csapott a fenekemre, majd megterítve az asztalon, foglalt helyet az egyik széken.
Miközben a reggelinket fogyasztottuk, megbeszéltük, hogy sétálunk egy kicsit a parton. Miután megreggeliztünk, úgy döntöttünk, hogy mielőtt sétálnánk egyet a parton veszünk, egy gyors zuhanyt. Viszont, a gyors zuhanyzásból lett egy óra is. Ugyan is szerelmem és a kisfickó oda lent nem bírt magával. Amit ha akartam volna se tagadhattam, volna meg hogy nem is bántam a dolgot. Ki elégülten, és frissen vettünk magunkra egy-egy lengebb ruházatot, s kéz a kézben indultunk sétálni a parton. Mivel, elég gyögyörű volt a hely, így nem bírtam megállni, hogy ne készítsek képeket. Amin a legtöbbiken Rob volt, vagy is amiket én készítettem. De mint észrevettem, olykor szerelmem is lefényképezett engem is. Időközben, a víz egyre jobban csábított, így ledobva magamról a kendőt, napszemcsit, és a papucsot futottam a vízbe, s éreztem amint a víz hullámai vállig ellepnek. Majd Robot nézve, a mutatóujjammal intettem hogy jöjjön ő is be a vízbe. Szerelmem nem is volt rest, sokat gondolkodni azon, hogy csatlakozzon-e hozzám, vagy se, mert levéve a pólóját, és ugyanúgy a napszemcsijét, papucsát odatéve az én cuccaimhoz, úszott be hozzám. Amint közelebb ért hozzám, lágy csókot nyomott az ajkaimra.
-Tudod, nem volt szép tőled, hogy csak úgy ott hagytál, s a vízbe futottál. –húzott közelebb magához, miután a hátam mögé úszott.
Eme cselekedetével, megéreztem a fenekemnek nyomuló kemény férfiasságát. Amitől kelletlenül is felnyögtem.
Majd az egyik kezét a nőiségemre vezette, amit lassan simogatni kezdett.
-Te ezt komolyan itt akarod csinálhhni? –kérdeztem, akadozva.
-Mért is ne? Amúgy is már őrülten kívánlak, és már nem bírnám ki a házig. Akarlak itt és most. –suttogta a nyakamba, miközben gyengéden bele is harapott.
-Te aztán tényleg bolond vagy. De az én bolondam. –nevettem fel.
S hagytam, hadd kényeztessen a maga kedve szerint.Félre húzva a bugyimat belém csúsztatta először az egyik ujját, majd később a másikat is... Mikor lecsapott rám az első élvezet, remegve dőltem hanyatt szerelmem mellkasának, aki kezeit bilincsként tartottak foglyul, s ajkaival az arcom minden egyes szegletét csókkal hintette be. Miután, kissé sikerült valamelyest lenyugodnom, én is kezelésbe vettem a kis fickót odalent. Ujjaim közé fogva a kisfickót, kezdtem el lassan fel le húzogatni a kezemet, majd begyorsítva űztem szerelmemet, is a beteljesülés felé. Rob a vállamba nyomva a fejét, próbálta elnyomni a hangos férfias morgását. Miközben, magát nyugtatgatta az ajkait az enyémekre nyomta. Ajkaink játéka közben, a fenekembe markolva húzott magára. A hirtelen érzéstől, mind ketten belenyögtünk a csókba, és a lábaimat a dereka köré fontam, s egymást hajtottuk a végső beteljesülés felé... Amit nem sokkal később, el is értünk. A sikolyomat, Rob vállába harapva tompítottam el, amit szerelmem egy fájdalmas szisszenéssel fogadott el....
-Bocsii..-mondtam, mikor kiértünk a partra.
-Nem is fáj már. –mondta, vállat rántva.
-Ja, persze. S én ezt meg higgyem is el, mi? –kérdeztem.
-Tényleg nem fáj. –lehelt csókot az ajkamra, el hallgattatva így engem.
Visszatérve a házba, míg Rob vacsorát készített én elmentem lefürdeni. Miközben lefürödtem, a ma délutáni eseményeket elevenítettem fel magamban. Soha, nem hittem volna, hogy egyszer ilyesmit fogok művelni, mint a mai nap. Hihetetlen, hogy ha az ember szerelmes, akkor milyen őrültségekre képes. Mint ahogyan én is. Robért bármire képes lennék. Hiszen ő az életem. Nem is értem, hogy eddig hogyhogy nem jöttünk rá arra, hogy mennyire is kötődünk a másikhoz... Kilépve a zuhany alól, megtörölköztem, majd fel véve az egyik hálóingemet, és a hajamat kifésülve mentem ki a konyhába, ahol szerelmem az imént végzett a terítéssel. Mögé osonva, csókoltam bele a hátába, amitől megborzongott. Hátra nyújtva a kezeit, maga elé húzott, s csókolt meg ismét. De a mostani csókja sokkal másabb volt mint az eddigi csókjai, ugyan is ebbe a csókjába, még a lábam is bele remegett, mikor elengedett.
Miután elfogyasztottuk a Rob által készített mennyei Lassagnét, szerelmem fürdeni ment, én pedig a hálóba. Befeküdve az ágyba, éreztem amint a szemeim le-lecsukódnak, s a külvilágból már csak annyit észleltem, hogy besüpped mellettem az ágy, és szerelmem az egyik karját körém fonja, majd a fülem mögé lehel csókot, s jó éjszakát kíván......
hali...sorry a hibákért..de most nem volt több időm, arra hogy átnézzem...de amint lesz átnézem... s bocsi, hogy eddig nem volt friss.
puszi
Dóry
2011. június 11., szombat
Sorry!
Sorry! Az előbbi kis bejegyzés elveszett..ugyan is ami előtte volt piszkozat helyett azt töröltem ki..:S
De mindegy is...mert döntöttem. Tudom, szemétség ez tőlem, de nem megy. Egy kis időre eme blogomat bezárom. Ez nem végleges, csak egy rövid kis időre. Rengetek dolgom...plusz munkám...és csak egy blogomon tudom majd csak folytatni az írást jelen pillanatban. Nehéz volt a döntés, mi szerint melyik blog maradjon, azaz melyiket folytassam majd a maradék pihenő időmben. És döntöttem. Mivel, a " Megismerni és beleszeretni" -blogomon régebb óta üzemel, és már egy másik töri lett folyamatban feltöltve, és mivel ahhoz több ihletem is van, így azt folytatom. De amit kitettem szavazást a Hamupipőke-történet-es blogomra, miszerint novellákat szeretnétek -e ha lenne, az érvényes. Ugyan is még az marad csak nyitva, különbözőbb novellák miatt. A RobSten- A zene szerelmesi blogon pedig az utolsó fejezetet rakom fel. Így azt a törit, nem fogom már folytatni, vagyis lehet, hogy valamikor a közeljövőben még igen, de arra kicsi rá az esély. Ami biztos eme blog zárása csak rövid ideig lesz csak érvényben.
A komikat, pedig nagyon szépen köszönöm. Puszim nektek ezerrel! Dóry(L)
Vég szó: Hamarosan folytatódik.......:)
De mindegy is...mert döntöttem. Tudom, szemétség ez tőlem, de nem megy. Egy kis időre eme blogomat bezárom. Ez nem végleges, csak egy rövid kis időre. Rengetek dolgom...plusz munkám...és csak egy blogomon tudom majd csak folytatni az írást jelen pillanatban. Nehéz volt a döntés, mi szerint melyik blog maradjon, azaz melyiket folytassam majd a maradék pihenő időmben. És döntöttem. Mivel, a " Megismerni és beleszeretni" -blogomon régebb óta üzemel, és már egy másik töri lett folyamatban feltöltve, és mivel ahhoz több ihletem is van, így azt folytatom. De amit kitettem szavazást a Hamupipőke-történet-es blogomra, miszerint novellákat szeretnétek -e ha lenne, az érvényes. Ugyan is még az marad csak nyitva, különbözőbb novellák miatt. A RobSten- A zene szerelmesi blogon pedig az utolsó fejezetet rakom fel. Így azt a törit, nem fogom már folytatni, vagyis lehet, hogy valamikor a közeljövőben még igen, de arra kicsi rá az esély. Ami biztos eme blog zárása csak rövid ideig lesz csak érvényben.
A komikat, pedig nagyon szépen köszönöm. Puszim nektek ezerrel! Dóry(L)
Vég szó: Hamarosan folytatódik.......:)
2011. május 31., kedd
17.fejezet *Bahamákon* ( 1.part )
Hali....először is köszönöm a 6 komit. Igaz a komi határ 10 volt. De csak 6-ot kaptam, ami igencsak elszomorított. Hiszen, én a sok gondom/bajom mellett, hetenként frisselek nektek a törijeimből. Csak, azért mert ti kéritek,hogy siessek. De, úgy nem tudom teljesíteni a kéréseteket, ha ti sem teljesítitek a kérésemet. Mert, mivel egyre kevesebb komit kapok, annál kevesebb kedvem lesz –eme töri folytatására. L Öm, megszeretném veletek osztani –eme komi részt, amit kaptam az előző fejihez, abból egy kis részt. => Emberek szerintem megérdemel ez a feji is pár komit azaz összesen 10-et! eddig már volt 10 imádom klikkelés.... ebből az következik, ha már mind a tíz ember írt volna komit, olvashatnánk a folytatást! Nagyon szépen kérek mindenkit, akár névtelenül is, de írjon pár sor, sőt annyit nem is kell! csak pár szót, hogy 'Hogy tetszett a feji?!' Remélem nem kell heteket, hónapokat, éveket várni a következő részre.....biztos vagyok benne(remélem XD) hogy Dorisz valami, nagyon ...khm....résszel készül ;) :P <=. És, én ebben igazat is adok, annak a személynek aki ezt írta nekem a komiban. Ezt a komit, az előző fejezethez kaptam. Nem fogok, se könyörögni sem pedig rimánykodni, senkinek se, hogy írjon komit. Mert akkor az nem én lennék. Ezentúl, inkább ha olyan visszajelzéseket fogok,kapni amikre azt mondom majd, hogy jó oké rendben akkor igyekszem a frissel, de ha egyáltalán nem kapok visszajelzéseket, csak egy két személytől, akkor azokkal priviben megosztom majd, a folytatást, és akkor eme blog bezárul... Lehet, hogy szívtelen dögnek, vagy mi egyébnek gondoltok ezután a sorok után...de nem érdekel. „Amilyen az adjon isten, olyan a fogadjisten.” –ahogy szokták mondani... Na, nem is jártatom tovább a pofámat...mert úgysem érek el vele semmit...:( Jó olvasást azoknak, akiket nem sértettem meg, és akik megszánnak majd egy két sor komival. *Dóry*
Te vagy a nap
Te vagy a Nap, mely lenyugszik este,
Te vagy a Hold, az éjszaka teste.
Te vagy a csillag, mely szememben ragyog,
Elárulom neked, hogy szeretlek nagyon.
( Rob szemszög )
Tudtam,hogy nehéz lesz majd Krist rávenni erre a titokzatos utazásra, de mégis sikerült. Kris, a vállamra dőlve, elaludt. Kisimítva egy hajtincset az arcából, leheltem csókot arra a helyre, ahonnan a tincset simítottam odébb. Ekkor Kris mosolyra húzta az ajkait, mire azt hittem,hogy felébredt. De pármásodperc elteltével, mint kiderült, hogy még mindig alszik. Biztosan valami szépet álmodik. Majd, lassan engem is elnyomott az álom...
....Pár óra múlva....
Lassan ébredezni kezdtem,mikor is az órámra nézve észrevettem,hogy negyed óra múlva landolunk.Így, szerelmemet kezdtem felkölteni.
-Kicsim, ideje fel kelni. Mindjárt landolunk.-keltegettem.
De hiába szólítgattam nem reagált semmit, így az ajkaimat az övéire nyomtam. Elsőnek csak lágyan becégeztem, majd szívogatni kezdtem, az imádott ajkait. Nem tellett bele, két másodperc, viszonozta a csókot. Elszakadva egymásajkaitól, a homlokomat az övének döntöttem, miközben készségesen kapkodtunk a levegő után.
-Kérem csatolják be öveiket, ugyanis pármásodperc múlva landolunk.-mondta be a pilóta elölről.
Majd, mind a ketten, becsatolva ültünk, egymást kezét fogva s vártuk, hogy landoljunk...
( Kris szemszög )
( Kris szemszög )
Amikor leszálltunk, kikapcsolva az öveinket lesétáltunk a gépről. A bőröndjeiket egy motorcsónakhoz vitték, amit én meghökkenve közelítettem meg Rob az oldalamon.
-Ez?-kérdeztem rá Robnál.
-Ez egy motorcsónak kicsim.-válaszolta.
-Arra én is rájöttem. De, miért ide jöttünk és...-mondtam volna tovább, ha Rob be nem tapasztotta volna a számat a kezével.
-Shh..ne kérdez semmit. Csak szálljunk be, és induljunk. Majd idővel mindent megtudsz. Addig is nyugi.-mondta mosolyogva.
Majd apró puszit nyomva a számra beugrott a csónakba, s a kezét nyújtva amit el is fogadtam, beléptem a csónakba.
És, pár perc múlva már szálguldottunk is a vízen.
Megérkezvén egy nyaraló féle hatalmas házhoz, a lélegzetem is elakadt. Gyönyörködve szemléltem végig az egész házat. Ami hihetetlenül, gyönyörű volt. Rob, amint leállította a motort, kilépett a csónakból, majd segített engem, is kiszállni belőle.
Amint kiszálltam a csónakból, egyből a házhoz szaladtam. A cipőmet levéve amit a kezembe véve, vártam be Robot, aki mosollyal az arcán, nyitotta ki az ajtót. Amint ki nyílt az ajtó, beljebb mentem. Amikor széjjel néztem, azt hittem,hogy ez csak egy álom. Hiszen ilyen gyönyörű helyiség nem is létezik. Meglátszik, hogy milyen tisztán és rendben van itt minden. Majd nevetve fordultam Rob felé, aki az ajtófélfába támaszkodva, figyelte, amint feltérképeztem a házat. S, boldogan vetettem magamat a nyakába.
-Köszönöm.-suttogtam közel az ajkaihoz, majd megcsókoltam.
Elszakadva az ajkaitól körbe forogtam a helyiségben.
-Na, tetszik?-kérdezte.
-Még, hogy tetszik?? Rob, ez csodálatos. De mégis, hogy, és kié?...-rohamoztam meg a kérdéseimmel.
Mire, ő elkapva a derekamat nevetve válaszolt a feltett kérdéseimre.
-Kellé, ez a nyaraló. És kölcsön adta,nekünk két hétre, azért mert segítettünk, azaz jobban mondva csak te, segítettél neki abban, hogy visszaszerezhesse Ashleyt.Meg, úgyis szerettem volna veled kettesben eltölteni valahol, egy csodás helyet. Mire ő felajánlotta, ezt a nyaralót itt a Bahamákon.-felelte.
Megdöbbenve, és meglepetten hallgattam végig, amint arról beszélt, hogy Kell, és két hét együtt töltött idő, csak is kettesben áll a rendelkezőnkre, a Bahamákon. Mikor, végképp tudatosult bennem, hogy mit is mondott Rob az előbb, visítva ugrottam megint Rob nyakába.
-Szeretlek, szeretlek, szeretlek.-miközben, ezt az egyetlen egy szót ismételgettem, egy egy csókot nyomtam az ajkaira.
-Én is szeretlek. És, örülök,hogy ilyen boldog vagyok. De nincs kedved feltérképezni, a háló szobát is?-kérdezte, szemöldök húzogatva és azzal a féloldalas mosolyával.
-Hm...várj, hadd gondolkozzam el egy kicsit.-s, a mutatóujjamat a szám elé raktam, és úgy tettem mint aki dolgozik.
Rob, természetesen most is kinevettet eme szokásom miatt. Pont úgy mint régen. Mikor olyan kérdéseket tettek fel Camékkel, amikre úgy is tudták, hogy igennel fogok majd válaszolni, mindig ezt csináltam....
( Rob szemszög )
Boldogan vizslattam, szerelmemet amint a házhoz szaladt, és amikor feltérképezte a házat, kivéve a háló szobát...
És, a gondolkodási módszere most is, mind mindig megnevetettet. Hiszen, ilyenkor a legaranyosabb.
-Na, akkor nézzük azt a hálót.-mondta egy csábos mosollyal.
Mire a kezét megfogva húztam magam után a szobába, ami a valóságban még szebb volt. Ugyanis Kell, mutatott egy pár képet a házról, és a benne lévő helyekről. És azt is elmagyarázta, hogy mit hol találhatunk majd meg.
Miután körbe vezettük a tekintetünket a szobában, egymásra pillantva, megértettük a másikat. Hiszen, mind a ketten ezt a pillanatot vártuk, hogy végre kettesben lehessünk, távol a többiektől.
Lehajoltam szerelmemhez egy csókért, amit ő nem volt rest megadni. Egyik kezemet a nyakára vezettem, míg a másikat az oldalára, amit lágyan simogatni kezdtem. Az ágyhoz terelve szerelmemet, óvatosan ügyelve rá az ágyra döntöttem, de a csókunkat még így sem szakítottuk meg. Kedvesem, egyik keze kettőnk közé, fölfelé a pólóm alatt vándorolt, és lassan megérintve simított végig a mellkasomon. Az ujjai érintése nyomán, az izmaim meg-meg rándultak. Elképesztő, hogy most is mint a múltkor milyen, hatással van rám.
Éreztem, ahogyan belemosolygott a csókunkba, és ezért én sem tétlenkedtem tovább. A kezeim, a pólója aljához vándoroltak, s könnyedén áthúztam a feje fölött, majd messzire elhajítottam. Hátrahúzódtam egy kicsit, hogy újfent megcsodáljam félmeztelen testét. Ajkaimmal először a nyakát ízleltem végig, s lejjebb haladva, végigcsókolgattam egészen a hasa aljáig. Tovább is mentem volna, ha kedvesem nem állít meg, de mielőtt rákérdezhettem volna, -e okra, világossá vált, hogy csak a pólómtól akart megszabadítani. A pólómtól való megszabadulásom után, az ajkaim folytatták az útjukat kedvesem testén.Türelmetlenül gomboltam ki a nadrágját, mikor odaértem, a bugyijával együtt húztam le csodás lábairól. Ajkaim először belsőcombját csókolgatták - ujjam pedig cirógatták - , majd egyre közelebb haladva vágyai központjához. Az önuralmamat próbára téve őrjítően lassan közeledtem felé, miközben szerelmem szinte már remegett a vágytól. Ami, nagyon is tetszett, hogy ilyen reakciókat váltok ki belőle.
Ujjai a tarkómra kúsztak, mikor nyelvemmel megízleltem nőiességét. Evvel egy hangos nyögést kicsalva belőle, amit élvezettel hallgattam. A végletekig akartam elhalmozni, a gyönyörökkel, így hát eltávolodtam tőle, és az ujjaimat helyeztem a nyelvem helyére.Majd, időközben az ujjaim segítségére a nyelvemmel is űzni kezdtem őt a csúcs felé, mire a nyögései egyre hangosabbá váltak.
-Rooooobbbbbbbbbbb!!!-a nevemet sikoltva érte őt el a mennyei extázis.
Amíg hagytam szerelmemet, lenyugodni ismételten apró csókokkal hintettem be a testét, míg elértem az ajkaihoz.
Lassú, de szenvedélyes csókban forrtak össze, egyre szorosabban ölelve egymást. Elválva ajkaitól, a szemeibe tekintettem, ami a boldogságtól csillogtak. Ebben a pillanatban is, mind mindig szintén csak gyönyörűen festett. Még most is alig akartam elhinni, hogy ő hozzám tartozik. Életemben először, a szívemet olyan érzés töltötte el, mint ezelőtt soha...önzetlen és feltétel nélküli szerelem, amit csak is Kris váltott ki belőlem.
( Kris szemszög )
Majd, egy újabb szenvedélyes csókban forrtunk össze, miközben a kezeim lejjebb vándoroltak a mellkasán. Egy rekedtes nyögés szakadt fel szerelmemből, amikor is az ujjaimat a merev férfiassága köré fontam. Boldogan hallgattam, sóhajait, miközben mozgatni kezdtem a kezem rajta. Ajkaink ekkor vad csókban forrtak össze, miközben Rob kezei gyengéden a combomat markolászta, mikor is ismét felszakadt belőlem egy apró nyögés.
Majd, Robot is elérte a végső extázis, fantasztikus érzés volt, hogy én is kitudtam belőlem váltani ilyen reakciókat. S, egy lassú,gyengéd csókokkal fűszereztük meg ezt az élményt.
Miközben Rob lejjebb csillapodott, óvatosan a férfiasságát belém vezette. Amit egy kéjes, de igen hangos sikollyal köszöntöttem, míg Rob egy hangos morgással.
Ezután, az elkövetkező percekben,...órákban...átadtuk magunkat a minden elsöprő szenvedéllyel fűtött, vágyainknak és a szerelmünknek....mind addig, amíg kimerülten nem hanyatlottunk végig az ágyon.
De mielőtt elnyomhatott volna az álom, Rob a mellkasára fektetve nyomot egy csókot az ajkaimra.
-Szeretlek.-mondta.
-Én is szeretlek.-motyogtam, a mellkasába.
S végül, lassan de mindkettőnket útól ért az álmok világa......
2011. május 30., hétfő
Ízelítő!
"Amikor leszálltunk, kikapcsolva az öveinket lesétáltunk a gépről. A bőröndjeiket egy motorcsónakhoz vitték, amit én meghökkenve közelítettem meg Rob az oldalamon.
-Ez?-kérdeztem rá Robnál.
-Ez egy motorcsónak kicsim.-válaszolta.
-Arra én is rájöttem. De, miért ide jöttünk és...-mondtam volna tovább, ha Rob be nem tapasztotta volna a számat a kezével.
-Shh..ne kérdez semmit. Csak szálljunk be, és induljunk. Majd idővel mindent megtudsz. Addig is nyugi.-mondta mosolyogva....."
2011. május 14., szombat
16. fejezet 2/2.rész
Hali...nagyon de nagyon röstellem magam, amiért ennyi ideje nem hoztam frisst. :( Elég sok minden közbe jött, ami végett örültem, ha annyira jutott időm, hogy a kedvenc blogjaimat elolvassam. De most itt a fáradságom, is ami már kb. egy hete űz engem...nem tudom, hogy a frisseket mikor fogom tudni hozni. Most is a fáradságokat és a bajokat félre téve, megszerkesztettem ezt a fejit. Hát, hogy milyen lett...azt majd ti megmondjátok. :) Legalábbis remélem.:) Na, nem rizsázok többet, ha nem itt is a friss. Jó olvasást. ( Ha nem nagy kérés, és nem tartjátok felháborítónak, komiznátok?! Mert, ez a három komi amit kaptam az előző fejihez igen csekélyes fogyatkozásba esett az előző fejikhez kapott komikhoz. :-$ ) UI: Köszönöm Charlotte Ann-nek, Noemi-nek, és GG-mnek is, a komikat amit az előző fejihez írtak. :) Puszpusz<3 Dóry(L) Ja, és lehet hogy most egy dögnek fogtok nevezni amiért komi határt szabok ki, de ez van. Ezt kell szeretni...10 a komi határ. Ha meg lesz a kért komi határ akkor jön a friss...ha nem lesz még a 10 komi határ, akkor nem fogjátok megtudni hogy mik is fognak majd történni a Bahamákon...:XD)
Vágylak
Testemen zenélsz, mint lant húrjain
fürge ujjak.
Szóra bírtad szívemet, szíveddel
együtt dalolnak.
Fülledt éjszakán, a holdfénye mellett
vágyaink pihennek.
Néma csend burkolja lényem
benned égek.
( Kris szemszög )
Érezted már úgy hogy, a szíved majd kicsattan az örömtől, ami benned lakozik? Érezted már úgy, hogy szárnyalni tudsz a boldogságtól? Mert én igen. Végre, azzal a férfival lehetek, és azt a férfit szerethetem aki viszonozza az érzéseimet, és akire régóta várok. Amikor Cam kiborult attól, hogy mi Robbal együtt vagyunk, egy kicsit megijedtem. Fájtak a szavai amit hozzám/hozzánk vágott...de végül ő is ugyanúgy elfogadta a kapcsolatunkat ahogyan anya és a többiek. Aminek nagyon is örültem. Az akkori félelmem, hogy mind elutasítóan fognak majd velünk viselkedni, az elmúlt...
Érzem, hogy Rob és a többiek titkolnak előlem valamit. Hiába, próbáltam mindenkiből kiszedni azt amit titkolnak, de mindhiába, ugyanis nem jártam sikerrel. Lassan egy hete már hogy így titkolóznak, ami kezd idegesíteni. Tudják, hogy utálom a titkolózásokat és a meglepetéseket is, erre meg csak azt csináljál amit utálok. Feléjük úgy mutatkozok, hogy nem érdekel már az, hogy mit titkolnak. De legbelül majd szét vet a kíváncsiság.
Az esti buli is igen furcsa volt, hiszen semmi olyasmi bulizásra való okot nem tudok, ami végett kellett volna ez a buli. Ami még a legfurcsább, hogy anya nem itthon aludt hanem a testvérénél...
És a ruhák, és a fehérneműszettek plusz a fürdőruhák amiket megvetettek velem Ashék nagyon furcsa volt. Nem értettem hogy miért kellett. De amikor csak annyit mondtak, hogy Rob akkor már értettem. Hiszen, valamivel csak kell kedveskednem szerelmemnek. El is terveztem, hogy majd a holnapi estén, azaz a mai estén felfogom venni az egyik csipkecsodát és ki is találtam egy kis meglepit szerelmemnek az estére. Igaz, még soha nem csináltam ilyesmit, de egyszer mindennek eljön az ideje...
Reggel ismételten Rob édes csókjaira ébredtem. Majd miután elfogyasztottuk a Rob által készítettet mennyei reggelit, együtt lezuhanyoztunk. Zuhany után lesétáltunk a nappaliba ahol a másnapos srácokat találtuk. Pár perc elteltével Cam és Rob kivonultak az udvarra, bizonyára valami pasi ügy végett, vagy nem tudom. De nem is szólok ebbe bele. Én személy szerint megbízok mind a kettejükben, így Chrissékkel kezdtük kitárgyalni a tegnapi bulit..ehhez a beszélgetéshez később csatlakozott hozzánk Cam és Rob aki a nyakamba csókolva suttogott szerelmes szavakat, amitől azt hittem hogy a szívem kiugrik majd a helyéről.
Szívem szerint most azonnal megragadtam volna Rob egyik kezét, és magam után húzva a szobámba mentem volna, ahol mind a ketten megadhattunk volna azt egymásnak amire már igencsak nagyon vártunk ismét. De ez nem lett volna tisztesség a családunk és a barátainkkal szemben. Így, hogy le hűtsem magam, szomjúságra hivatkozva kimentem a konyhába. Ahol egy üveg sört kivéve a hűtőből, ki is bontottam volna, ha valaki ki nem kapja a kezemből. Dühösen fordultam meg, hogy leordítsam az illetőnek a fejét aki ki vette a kezemből a hűsítőmet. De amikor megpillantottam a sör tolvajomat, minden apró kis düh kiszállt belőlem.
-Valami baj van kicsim?-kérdezte Rob miközben lerakta az asztalra az üveget, és kisimított egy tincset az arcomból.-olyan furán viselkedsz mióta a Cam és én visszatértünk a nappaliba.
-Nincs semmi baj. De tényleg... csak.
-Csak?
-Amikor a fülembe suttogtad azokat a szerelmes szavakat, és hogy mennyire kívánsz...egyszerűen alig bírtam megállni, hogy teperjelek le menten, vagy rángassak fel a szobámba.-mondtam, majd éreztem amint az arcomat elönti a pír és lehajtottam a fejem.
De mielőtt lehajthattam volna a fejem Rob két kezét az állam alá csúsztatta és feljebb emelte. Felvéve azt a csibészes féloldalas mosolyát közelített az ajkam felé. Amint megéreztem meleg leheletét, becsuktam a szemem, s majd széjjel nyitottam a számat amikor is Rob az ajkait az enyémekre tapasztotta. Lassan, de mégis szenvedélyesen ízlelgettük egymás ajkait. Levegő hiány végett kénytelenek voltunk elszakadni egymástól.
-Ígérem az este kárpótolni foglak az elmúlt napokért, de ideje mennünk.-mondta Rob.
Mikor eljutott az agyamig, hogy mennünk kéne, nem értettem, hogy hova és miért. Ezt a kérdést fel is tettem Robnak aki csak annyit mondott, hogy majd idővel megtudom addig próbáljak meg nyugton lenni.
Cöhh...még hogy maradjak nyugton. Ja...mintha az olyan könnyen menne nekem. Mikor már napok óta titkolóznak előttem, plusz még azt sem árulja el Rob, hogy hova megyünk.
De amint látom, mindenki tudd arról hogy Rob hova visz engem, csak én nem. Remek. Rob, kézen fogva engem vitt vissza a nappaliba, ahol a többiek mind sorba megölelgetve közben, jó szórakozást kívánva köszöntek el tőlünk. Kimenvén a kocsihoz beültünk, majd Rob indította is kocsit. Én pedig meghökkenve ültem és csak néztem Robra kérdőn.
-Hamarosan mindent megértesz majd.-mondta Rob, miközben az egyik kezét az én kezemre rakta, s egybefűzte az ujjainkat.
Én csak hümmögtem egy sort, majd mivel beláttam, hogy akármit is csinálnék úgyse tudnám kiszedni belőle, hogy hova is megyünk.
Tíz perc kocsikázás után a reptérre érkeztünk. Rob kiszállt a kocsiból, majd kisegítve a kocsiból a csomagtartóhoz sétált. Amikor a csomagtartó kinyílt megdöbbenve lestem, ahogyan Rob kifele pakolja az ő bőröndjeit és az enyémeket is.
-Ez meg mit jelentsen?-kérdeztem meg.
-Egy pár ruha a tieidből és az enyémekből. Ugyan is utazunk, csak is te és én. Mi ketten. De, hogy hova azt majd később megtudod.-mondta az ajkaimba suttogva.
Majd egy apró csókot nyomva rá, engem ott hagyott egy pár perce a bőröndökkel amíg ő keresett egy biztonságos parkoló helyett. Amint visszaért máris arrább terelt a repülőtértől. Egy kisebb magán repülőgéphez. Ahonnan két harmincas éveiben járó pasi jött elébünk és a bőröndjeinket elvették tőlünk, és fel vitték a kis repülőgépbe. Én, pedig lecövekelve magamat késztettem Robot megállásra. Ugyan is úgy döntöttem, hogy addig én innen egy tapodtat sem fogok mozdulni, amíg el nem árulja, hogy hova is megyünk.
-Kicsim most meg mit csinálsz?-kérdezte.
-Állok.-feleltem.
-Azt látom. Figyi ha tényleg ennyire akarod tudni, hogy hova is megyünk akkor elmondom.-mondta egy kicsit, szomorkásan.
Rosszul esett, hogy így látni őt. Ebben a pillanatban rájöttem, hogy ő csak is engem szeretne meglepni,és boldognak látni. Tudom, hogy most megbántottam egy kicsit, azzal hogy így viselkedem. Hogy én mekkora egy hülye kis hisztis picsa vagyok...
-Nem. Nem kell elmondanod. -mondtam -bocs, hogy ilyen hisztis picsaként viselkedtem. Megértem ha ezek után már nem akarnál velem együtt elutazni, és nem akarsz már velem lenni.-mondtam, majd hátat fordítva Robnak visszaindultam a reptér bejáratához.
-Olyan butaságokat hordtál most itt össze, hogy inkább nem is emlékszem rá, hogy mi volt az.-mondta Rob, miközben megragadva a karomat maga felé fordított.-Eszem ágában sincs nélküled elutazni, és veled nem lenni. Már hosszú évek óta arra vágytam, és arról álmodoztam, hogy majd veled járhatok. És, hogy te az enyém légy. Mióta bebizonyosodott, hogy te is ugyanúgy érzel irántam ahogyan én irántad, szinte úszok a boldogságban. És, egyáltalán nem vagy hisztis picsa.
-Szeretlek.-mondtam.
-Én is szeretlek.-vallott ő is szerelmet ismét.
Majd ezt a vallomását meg is pecsételte egy hosszú forró csókkal.
-Akkor mehetünk?-kérdezte mosolyogva.
Viszonozva a mosolyt, bólintással jeleztem, hogy igen is mehetünk. Előre engedett, így elsőnek szállhattam fel a kis repülőgépbe, ami belülről már nem tűnt olyan kicsinek. Rob engem követvén, leült, maga mellé húzva engem is. Ezután, egymásra mosolyogva, becsatoltuk a biztonsági öveinket, majd egy hangszóróból kiszólt egy idősebb férfi hang, hogy két perc múlva felszállunk....
Amikor felszálltunk, kicsatoltuk az öveinket, majd hosszas csókokat váltogatva, Rob vállára dőlve aludtam el....
Érezted már úgy hogy, a szíved majd kicsattan az örömtől, ami benned lakozik? Érezted már úgy, hogy szárnyalni tudsz a boldogságtól? Mert én igen. Végre, azzal a férfival lehetek, és azt a férfit szerethetem aki viszonozza az érzéseimet, és akire régóta várok. Amikor Cam kiborult attól, hogy mi Robbal együtt vagyunk, egy kicsit megijedtem. Fájtak a szavai amit hozzám/hozzánk vágott...de végül ő is ugyanúgy elfogadta a kapcsolatunkat ahogyan anya és a többiek. Aminek nagyon is örültem. Az akkori félelmem, hogy mind elutasítóan fognak majd velünk viselkedni, az elmúlt...
Érzem, hogy Rob és a többiek titkolnak előlem valamit. Hiába, próbáltam mindenkiből kiszedni azt amit titkolnak, de mindhiába, ugyanis nem jártam sikerrel. Lassan egy hete már hogy így titkolóznak, ami kezd idegesíteni. Tudják, hogy utálom a titkolózásokat és a meglepetéseket is, erre meg csak azt csináljál amit utálok. Feléjük úgy mutatkozok, hogy nem érdekel már az, hogy mit titkolnak. De legbelül majd szét vet a kíváncsiság.
Az esti buli is igen furcsa volt, hiszen semmi olyasmi bulizásra való okot nem tudok, ami végett kellett volna ez a buli. Ami még a legfurcsább, hogy anya nem itthon aludt hanem a testvérénél...
És a ruhák, és a fehérneműszettek plusz a fürdőruhák amiket megvetettek velem Ashék nagyon furcsa volt. Nem értettem hogy miért kellett. De amikor csak annyit mondtak, hogy Rob akkor már értettem. Hiszen, valamivel csak kell kedveskednem szerelmemnek. El is terveztem, hogy majd a holnapi estén, azaz a mai estén felfogom venni az egyik csipkecsodát és ki is találtam egy kis meglepit szerelmemnek az estére. Igaz, még soha nem csináltam ilyesmit, de egyszer mindennek eljön az ideje...
Reggel ismételten Rob édes csókjaira ébredtem. Majd miután elfogyasztottuk a Rob által készítettet mennyei reggelit, együtt lezuhanyoztunk. Zuhany után lesétáltunk a nappaliba ahol a másnapos srácokat találtuk. Pár perc elteltével Cam és Rob kivonultak az udvarra, bizonyára valami pasi ügy végett, vagy nem tudom. De nem is szólok ebbe bele. Én személy szerint megbízok mind a kettejükben, így Chrissékkel kezdtük kitárgyalni a tegnapi bulit..ehhez a beszélgetéshez később csatlakozott hozzánk Cam és Rob aki a nyakamba csókolva suttogott szerelmes szavakat, amitől azt hittem hogy a szívem kiugrik majd a helyéről.
Szívem szerint most azonnal megragadtam volna Rob egyik kezét, és magam után húzva a szobámba mentem volna, ahol mind a ketten megadhattunk volna azt egymásnak amire már igencsak nagyon vártunk ismét. De ez nem lett volna tisztesség a családunk és a barátainkkal szemben. Így, hogy le hűtsem magam, szomjúságra hivatkozva kimentem a konyhába. Ahol egy üveg sört kivéve a hűtőből, ki is bontottam volna, ha valaki ki nem kapja a kezemből. Dühösen fordultam meg, hogy leordítsam az illetőnek a fejét aki ki vette a kezemből a hűsítőmet. De amikor megpillantottam a sör tolvajomat, minden apró kis düh kiszállt belőlem.
-Valami baj van kicsim?-kérdezte Rob miközben lerakta az asztalra az üveget, és kisimított egy tincset az arcomból.-olyan furán viselkedsz mióta a Cam és én visszatértünk a nappaliba.
-Nincs semmi baj. De tényleg... csak.
-Csak?
-Amikor a fülembe suttogtad azokat a szerelmes szavakat, és hogy mennyire kívánsz...egyszerűen alig bírtam megállni, hogy teperjelek le menten, vagy rángassak fel a szobámba.-mondtam, majd éreztem amint az arcomat elönti a pír és lehajtottam a fejem.
De mielőtt lehajthattam volna a fejem Rob két kezét az állam alá csúsztatta és feljebb emelte. Felvéve azt a csibészes féloldalas mosolyát közelített az ajkam felé. Amint megéreztem meleg leheletét, becsuktam a szemem, s majd széjjel nyitottam a számat amikor is Rob az ajkait az enyémekre tapasztotta. Lassan, de mégis szenvedélyesen ízlelgettük egymás ajkait. Levegő hiány végett kénytelenek voltunk elszakadni egymástól.
-Ígérem az este kárpótolni foglak az elmúlt napokért, de ideje mennünk.-mondta Rob.
Mikor eljutott az agyamig, hogy mennünk kéne, nem értettem, hogy hova és miért. Ezt a kérdést fel is tettem Robnak aki csak annyit mondott, hogy majd idővel megtudom addig próbáljak meg nyugton lenni.
Cöhh...még hogy maradjak nyugton. Ja...mintha az olyan könnyen menne nekem. Mikor már napok óta titkolóznak előttem, plusz még azt sem árulja el Rob, hogy hova megyünk.
De amint látom, mindenki tudd arról hogy Rob hova visz engem, csak én nem. Remek. Rob, kézen fogva engem vitt vissza a nappaliba, ahol a többiek mind sorba megölelgetve közben, jó szórakozást kívánva köszöntek el tőlünk. Kimenvén a kocsihoz beültünk, majd Rob indította is kocsit. Én pedig meghökkenve ültem és csak néztem Robra kérdőn.
-Hamarosan mindent megértesz majd.-mondta Rob, miközben az egyik kezét az én kezemre rakta, s egybefűzte az ujjainkat.
Én csak hümmögtem egy sort, majd mivel beláttam, hogy akármit is csinálnék úgyse tudnám kiszedni belőle, hogy hova is megyünk.
Tíz perc kocsikázás után a reptérre érkeztünk. Rob kiszállt a kocsiból, majd kisegítve a kocsiból a csomagtartóhoz sétált. Amikor a csomagtartó kinyílt megdöbbenve lestem, ahogyan Rob kifele pakolja az ő bőröndjeit és az enyémeket is.
-Ez meg mit jelentsen?-kérdeztem meg.
-Egy pár ruha a tieidből és az enyémekből. Ugyan is utazunk, csak is te és én. Mi ketten. De, hogy hova azt majd később megtudod.-mondta az ajkaimba suttogva.
Majd egy apró csókot nyomva rá, engem ott hagyott egy pár perce a bőröndökkel amíg ő keresett egy biztonságos parkoló helyett. Amint visszaért máris arrább terelt a repülőtértől. Egy kisebb magán repülőgéphez. Ahonnan két harmincas éveiben járó pasi jött elébünk és a bőröndjeinket elvették tőlünk, és fel vitték a kis repülőgépbe. Én, pedig lecövekelve magamat késztettem Robot megállásra. Ugyan is úgy döntöttem, hogy addig én innen egy tapodtat sem fogok mozdulni, amíg el nem árulja, hogy hova is megyünk.
-Kicsim most meg mit csinálsz?-kérdezte.
-Állok.-feleltem.
-Azt látom. Figyi ha tényleg ennyire akarod tudni, hogy hova is megyünk akkor elmondom.-mondta egy kicsit, szomorkásan.
Rosszul esett, hogy így látni őt. Ebben a pillanatban rájöttem, hogy ő csak is engem szeretne meglepni,és boldognak látni. Tudom, hogy most megbántottam egy kicsit, azzal hogy így viselkedem. Hogy én mekkora egy hülye kis hisztis picsa vagyok...
-Nem. Nem kell elmondanod. -mondtam -bocs, hogy ilyen hisztis picsaként viselkedtem. Megértem ha ezek után már nem akarnál velem együtt elutazni, és nem akarsz már velem lenni.-mondtam, majd hátat fordítva Robnak visszaindultam a reptér bejáratához.
-Olyan butaságokat hordtál most itt össze, hogy inkább nem is emlékszem rá, hogy mi volt az.-mondta Rob, miközben megragadva a karomat maga felé fordított.-Eszem ágában sincs nélküled elutazni, és veled nem lenni. Már hosszú évek óta arra vágytam, és arról álmodoztam, hogy majd veled járhatok. És, hogy te az enyém légy. Mióta bebizonyosodott, hogy te is ugyanúgy érzel irántam ahogyan én irántad, szinte úszok a boldogságban. És, egyáltalán nem vagy hisztis picsa.
-Szeretlek.-mondtam.
-Én is szeretlek.-vallott ő is szerelmet ismét.
Majd ezt a vallomását meg is pecsételte egy hosszú forró csókkal.
-Akkor mehetünk?-kérdezte mosolyogva.
Viszonozva a mosolyt, bólintással jeleztem, hogy igen is mehetünk. Előre engedett, így elsőnek szállhattam fel a kis repülőgépbe, ami belülről már nem tűnt olyan kicsinek. Rob engem követvén, leült, maga mellé húzva engem is. Ezután, egymásra mosolyogva, becsatoltuk a biztonsági öveinket, majd egy hangszóróból kiszólt egy idősebb férfi hang, hogy két perc múlva felszállunk....
Amikor felszálltunk, kicsatoltuk az öveinket, majd hosszas csókokat váltogatva, Rob vállára dőlve aludtam el....
![]() |
| Rob és Kris úton a Bahamákra:) |
2011. május 11., szerda
Ízelítő!
"Az esti buli is igen furcsa volt, hiszen semmi olyasmi bulizásra való okot nem tudok, ami végett kellett volna ez a buli. Ami még a legfurcsább, hogy anya nem itthon aludt hanem a testvérénél...
És a ruhák, és a fehérneműszettek plusz a fürdőruhák amiket megvetettek velem Ashék nagyon furcsa volt. Nem értettem hogy miért kellett. De amikor csak annyit mondtak, hogy Rob akkor már értettem. Hiszen, valamivel csak kell kedveskednem szerelmemnek. El is terveztem, hogy majd a holnapi estén, azaz a mai estén felfogom venni az egyik csipkecsodát és ki is találtam egy kis meglepit szerelmemnek az estére. Igaz, még soha nem csináltam ilyesmit, de egyszer mindennek eljön az ideje."
És a ruhák, és a fehérneműszettek plusz a fürdőruhák amiket megvetettek velem Ashék nagyon furcsa volt. Nem értettem hogy miért kellett. De amikor csak annyit mondtak, hogy Rob akkor már értettem. Hiszen, valamivel csak kell kedveskednem szerelmemnek. El is terveztem, hogy majd a holnapi estén, azaz a mai estén felfogom venni az egyik csipkecsodát és ki is találtam egy kis meglepit szerelmemnek az estére. Igaz, még soha nem csináltam ilyesmit, de egyszer mindennek eljön az ideje."
Friss!!
Hali...sorry, hogy csak így eltűntem, de megvolt rá az okom. És, hogy mi volt ez az ok..csak annyit árulok el, hogy családi okok miatt tűntem el...és ezért nem is volt friss. Most álltam neki a törieim következő fejezetét megírni. Legkésőbb szombatra, vagy vasárnap felkerülnek a frissek. :-$ Remélem, nem nagyon utáltatok meg, amiért nem hoztam nektek a frisseket...de nem volt rá se időm, sem pedig hangulatom ahhoz, hogy leüljek ide a gép elé és valamit alkossak nektek. Bocsi... Akik ezúton is türelmesen vártak/várnak rám, hogy a fejiket hozzam azoknak köszönöm. :) Szóval, a friss hétvégén lesz. :) Addig is legyetek jók, vagy inkább rosszak??!! :D Puszi<3 Dóry(L)
2011. május 2., hétfő
Díj!
Halihó...újabb díjjal bővült a blog...:)
Ehhez is mint az előzőhöz, vannak szabályok...:
1. Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad!
Köszönöm Gabicámnak <3 (L)!!! And Fruzsiinah -nak <3 (L)!!!
2. Tedd ki a logót a blogodra!
Megvan!
3. Írj magadról három dolgot!
Huhh...imádom a kókuszos édességeket...evvel nagyon lelehet engem kenyerezni.:D Néha eléggé nagy szám van, és csúnya is...:D De így kell elfogadni. Imádom a horror, egy kicsit a romantikus, akció, és vígjáték filmeket. De inkább a horror filmekért rajongók. :)Megvolt a három dolog..:D
4. Add tovább 3 embernek ( ne felejtsd el linkelni a blogukat)!
demon -nak (L)!
Abellana -nak (L)
5.
Megvan!
Tsók<3
Dóry(L)
2011. április 27., szerda
Díj!
Hali...a blog bővült még egy díjjal. :)
Szabályok:
1. Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad! pipa! :)
2. Tedd ki a logót a blogodra!pipa! :)
3. Írj magadról 7 dolgot!
4. Add tovább 7 embernek ( ne felejtsd el linkelni a blogjukat) !
5. Hagyj megjegyzést náluk, hogy tudjanak a díjazásról!=>pipa!
1. Köszönöm Gabicaa <3 <3
3. A Megismerni és beleszeretni blogomon már leírtam 7 dolgot rólam. :)
4. Abellana
Noemi
lleja
Brianna
Lady
Pharm
Szylu and Pupi
Készen is vagyunk....puszi<3
Dóry(L)
2011. április 26., kedd
16. fejezet 2/1.rész
Te vagy az első, kinek hinni tudtam, te vagy az első, kinek nem hazudtam.
Te vagy az első, kit szívből szeretek, te vagy az első, kit sohasem feledek.
( Rob szemszög )
Végre most már nem kell titkolóznunk Krissel, hogy együtt vagyunk. Igaz sejtettem, hogy nem mindenki fog boldogan a nyakunkba borulni örömében, de azért Chris kirohanása eléggé megijesztett. Fordított esetben, én is pont így reagáltam volna-e hírre ahogyan ő. De végül is minden jól sült el. Hiszen Chris belátta, hogy mi tényleg szeressük egymást. Az este folyamán végre a többiek előtt is magamhoz ölelhettem, és csókolhattam szerelmemet. Már csak anyáéknak kell elmondani, hogy mi összejöttünk...ami igencsak hosszú beszélgetés lesz. De erre most nem szeretnék gondolni. Hanem inkább minden figyelmemet Krisnek szenteltem. Milyen szép, amikor nyugodtan és békésen alszik. Mint mindig.
A hétfői nap elég hamar elérkezett, amit már izgatottan várta. Krisnek még nem mondtam el, de nem is fogom elmondani mind addig amíg oda nem érünk. A többieket muszáj volt beleavatnom a tervembe, különben egyedül nem biztosan sikerült volna véghez vinni. Bárcsak Kris ne vette volna észre, hogy valamiben sántikálok/sántikálunk. Minden egyes pillanatban különbözőbbnél különb dolgokkal próbálja belőlem kiszedni a tervemet. De eddig hálaistennek mind kudarcba fulladt. Természetesen, akárhány próbálkozásánál mindig hárítottam a dolgot, bosszankodva vágtatott fel a szobájába.
Legszívesebben egyből elmondtam volna neki mindent, de akkor odavész a meglepetés. Minden egyes részletet apránként elintéztettünk Kell-al.
Míg Ash és Marie elrángatták Krist itthonról, Jules segítségével Kris ruháit, amikre szüksége lesz elpakoltuk egy-egy bőröndbe. És az ágy alá csúsztatva a bőröndöket, álltunk neki egy kis bulit szervezni. Jules az este további részét a rokonainál töltötte. Így a többiekkel egy kisebb baráti bulit csaphattunk.
Természetesen a buli a csajok se maradhattak ki. Szerelmemet táncra perdítve szórakoztuk végig az éjszakát...amíg végül mind a medencében nem kötöttünk ki.
Időközben Marie és Chris eltűntek valahol a házban. Gondolom, hogy kettesben lehessenek. Akármennyire is szerettem volna ugyanúgy tenni, mint ahogyan ők...de nem tehettem. Hiszen én hívtam el a barátainkat, akikben igazán megbízunk.
Hajnali egyhez közeledve a barátainkat hazatessékeltük. Fáradságra utalva, mind hazatértek. Az igazi ok amiért, haza tessékeltem a barátainkat ilyen hamar, az azért volt, mert szerettem volna, ha szerelmem alszik egy pár órácskát addig amíg el nem utazunk. Hiszen kevesebb mint 10 óra múlva már a Bahamákra fogunk tartani.
Reggel én voltam az első aki felkelt. Betakargatva, és egy lágy csókot adva, hagytam egyedül szerelmemet, csakhogy egy fonom reggelivel keltsem fel.
Mikor leértem a konyhába alaposan összeszedtem azokat a termékeket amire most épp szükségem volt. Bő egy órán át készítettem annyi kaját, hogy mind bőségesen jól lakhassunk, és a többiek is.
Egy tálcára felpakolva az elkészített reggeliből, és egy szál vörös rózsát, amit a kertből szedtem vittem fel a szobába. Kedvesemhez ajkaihoz hajolva, lágy csókot nyomtam. Mire, szerelmem a kezeivel a tarkómnál fogva húzott még közelebb magához. Hosszasan elnyújtott csókunkat, én szakítottam félbe.
-Jó reggelt édesem.-köszöntöttem, mosolyogva.
-Hm...jó reggelt...-köszönt kissé hunyorogva, míg fel nem ült az ágyon.
Egymást megetetve, és megfürdetve vonultunk le a nappaliba, ahol a másnapos Cam-éket találtuk.
-Na, mi van...kissé megártott a pia?-kérdeztem viccelődve, mire hozzám vágott egy párnát.
-Ja....meg van itt más is.
-És, mi az? Akarsz róla beszélni?-kérdeztem, mire egy kicsit évelődött, de beadva a derekát az udvarra invitált ki.
Szerelmemnek ajkaira nyomva egy apró csókot, Cam után mentem aki a hintába ült. Közelebb menve hozzá, mellé ültem és vártam, hogy megszólaljon.
-Hol is kezdjem...hiszel abba, hogy van szerelem első látásra?-kérdezte rám pillantva.
-Azt hiszem, vagy is tudom és érzem is, igen. Hiszen én is alapjából véve az első pillanattól mióta megpillantottam, éreztem, hogy több minden fűzz hozzá mint egy baráti, vagy testvéri szál. És, ez csak az évek során meg is erősödött. És, lám csodát ő is viszonozza az érzéseimet.
-Anyának tényleg igaza volt abban, hogy titeket egymásnak teremtettek. Bár nekem is ilyen könnyű lenne.
-Miért?
-Van, egy lány akibe az első találkozásunkkor belezúgtam.
-Hát ez remek. És ő tud róla? Ki a szerencsés?
-Nem, nem tud róla. És, nem is fogja megtudni soha. Mert ő már másé. És, látva, hogy akivel van igazán szeretik egymást. Úgyhogy reménytelen eset.
-Ismerem?-kérdeztem rá.
-Ashley az. a húgom barátnője.-mondta, lehajtott fejjel.
Meghökkenve, ültem Cam mellett. Mindvégig azért volt ilyen kedvtelen az elmúlt napokban, mert akibe beleszeretett az hamarosan férjhez megy, ahhoz a férfihoz akit szerelemmel szeret. Belegondolva magam, Cam helyébe én is így éreznék. Ha Kris más valakihez készülne férjhez menni, nem hiszem eltudnám viselni. Még bele gondolni is rossz, hogy milyen érzések kavarodnak most Cam-ben.
-Sajnálom.-mondtam.-És, most mihez kezdesz?
-Nem tudom. Talán, elfogadom az ügyvédi állást Kaliforniában, és elköltözöm. Amint lehet. Legalább, ott eltudom felejteni.-nevetett fel keserűen.
A mindig csajozós Cam, most végre szerelmes, de akibe szerelmes az nem viszonozza a szerelmét, mert valaki másé.
-Jules-éknak mikor akarod elmondani?-kérdeztem.
-Majd csak akkor közlöm velük, miután hazaértetek a Bahamakról. Addig nem.
-Nem tudlak lebeszélni Kaliforniáról, ugye?
-Nem.
-Hiányozni fogsz haver. Az biztos.-mondtam, miközben hátba veregettük egymást.
-Te is nekem.
Majd mosolyt felvéve magunkra visszatértünk a házba.....
Sajnálom, de most csak ennyi tellett tőlem...pedig mikor leültem, és írni kezdtem azt hittem többet is sikerül majd írnom...de aztán mégse...Éppen ezért ennek a 16. fejinek lesz egy második része is. Amint kész lesz a második része is, menten fel is rakom...
Addig is jó olvasást kívánok. Tsók<3
DÓry(L)Értesítés!!!
Hali...ez még nem friss...csak egy értesítés...miszerint, hogy nyitottam még egy blogot.
http://cinderella-story1993.blogspot.com/
Akinek van kedve, nézzen be ide is. :)
Friss ha sikerül akkor még ma. :)
Tsók<3
Dóry(L)
http://cinderella-story1993.blogspot.com/
Akinek van kedve, nézzen be ide is. :)
Friss ha sikerül akkor még ma. :)
Tsók<3
Dóry(L)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)







