4. fejezet

Íme a negyedeik feji. Köszönöm a komikat.:) Nagyon örültem neki, amikor ma leültem a géphez, és megnéztem, hogy meglett-e az 5 komi. És meglett! :D De mielőtt belekezdenék a fejibe, először is azt szeretném veletek közölni, hogy....mi írók akik írják a különbözőknél, különböző töriket, és komi határokat szabunk ki, vagy valami ilyesmi...az csak is ezért van, mert a kommentekből, tudjuk csak igazán, hogy kinek hogy tetszett, és a kommentekből merítünk erőt, ahhoz hogy megírjuk a fejiket. Vagyis, ha minél több kommentet kapunk a fejikhez, akkor csak is hamarabb kaptok frisst. Ez az én elméletem. Szóval komikra fel! :) Na, nem is szeretnélek tovább titeket evvel untatni. Jó olvasást kívánok. A komihatár most is 5, ez  után lesz csak feji! :) Pusszantás!(L)

Kevin

Sindy

( Kristen szemszög )

-Hát...nem is tudom. Csak úgy hittem. Hisz......

-Hisz négy éve, hogy nem voltál itthon. És éppen ezért, gondoltam, hogy van barátod.-mondta Rob.
-Volt egy srác, Kevinnek hívták. 2 évig jártunk. Aztán közös döntéssel úgy döntöttünk szakítunk. Nem is voltunk igazán szerelmesek egymásba, csak jól éreztük magunkat együtt. Ő megismerkedett egy lánnyal, így ők a szakításunk után összejöttek. Tudom, hogy ez furán hangzik, hogy már rögtön a szakításunk után Kevin, össze is jött avval a lánnyal. De sokan tudták arról, hogy ami köztünk volt, csak szimpla barátság volt. Eleinte Kevin rosszul érezte magát, hogy attól függően nem is voltunk szerelmesek egymásba, és hogy a szakításunk után mással kezdett el járni.
-De te megnyugtattad, hogy nincs semmi baj, meghogy téged ez nem zavar.-fejezte be a rövid kis történetemet Rob.-Igaz?
-Igaz.
-Éppen ezért lehet, téged nem szeretni. Hiszen, te mindenkire könnyen mosolyt tudsz csalni az arcára. Vidám, kedves, okos, magabiztos és nem mellesleg gyönyörű is vagy.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem estek jól a szavai. Ugyan is ki mondhatná el, azt magáról, hogy egy ilyen félisten mint Rob...ilyen kedves szavakat mond. Szerintem Senki!
-Köszönöm.-de éreztem, hogy az arcomat elönti a pír.-És te?
-Hm...két csajjal jártam csak. Az egyik Sindy volt.
-Sindy? Az a Sindy? Sindy Black? Aki kiskorunk óta beléd volt esve?-kérdeztem, mire bólintott.-Na és miért lett vége?
-Hát...én csak adtam neki egy esélyt. Mármint magunknak adtam egy esélyt, hogy megpróbáljuk. De nem tartott tovább 2 hónapig a kapcsolatunk. Valahogy, nem illettünk össze. Így szakítottunk, és mi is megmaradtunk a barátságnál. Sindy is belátta, hogy amit irántam érzett az csak szimpla fellángolás volt. Aztán, jött egy új csaj a suliba. Ninának hívták. Igazán csinos, és szép lány. Vele 1 évig jártam. Azt, hittem hogy komoly a mi kapcsolatunk, de kiderült, hogy nem volt az. Ugyan is megcsalt.-itt felhorkantam. Leggszívesebben most megkeresném, és megtépném.
-Hogy történt?-kérdeztem.
-Épp, egy házi buliba mentünk, jöttek velünk Camék is, és még egy pár haver. Egy kis időre elváltunk Ninaval, ő ment a barátnőihez, mi meg a haverokkal söröztünk. Egyszer oda jött az egyik srác, hogy épp az előbb látta Ninát, amint szobára ment Bennel.
-Ben Kinger?-kérdeztem. Ugyan is ő, egy nagyon nagy nőcsábász volt. Lehet, hogy még most az.Nem tudom.
-Igen ő. Elsőnek nem akartam elhinni, de utána többen is mondták ott, hogy a barátnőm Bennel van fent az egyik szobában. Ekkor felmentem, de amikor benyitottam abba a szobába, ahova küldtek. Megláttam amint épp szexelnek. Ekkor olyan düh kerekedett fel rajtam, hogy összeverekedtem Bennel. Ha Cameronék nem szednek le róla, akkor meg is ölhettem volna. De nem öltem meg. Ninával meg pont akkor ott, végeztem. Próbált volna bocsánatot kérni, meg visszakapni. De én nem engedtem. Azóta nem is szóltam se vele, sem Bennel. Ahogyan Camék sem. Sokan úgy döntöttek, hogy ezek után nem foglalkoznak többet velük. Így azóta is csak ismerkedtem lányokkal, de járni vagy más egyéb dolgot nem csináltam. Ennyi az én sztorim.
-Úh...nem semmi. És mi lett avval a szukával, meg avval a barommal?-kérdeztem.
-Nina elvileg összejött valami gazdag pacákkal, Ben meg ugyan úgy éli az életét mint ezelőtt.
-Hm...akkor az volt annak a szukának a szerencsére, hogy nem tartózkodtam itthon. Különben, biztosan kidekoráltam volna a képét.

Nina

-Azt elhiszem.
-És, te érzel még iránta valamit?-kérdeztem.
De valahogy féltem attól, hogy azt mondja majd...még szereti...vagy valami ilyesmit.
-Nem. Ha arra akarsz kilyukadni, hogy szerelmes voltam-e belé. Akkor tudatom, hogy nem. Szeretni szerettem, de nem voltam soha szerelmes belé. Ahogy ő sem. Hiába mondogatta, a történtek után, hogy bocsássak meg neki, mert ő így meg úgy szeret. De ezt soha nem is hittem el neki. Még ha igaz is, lett volna az, hogy szeret, még akkor sem bocsátottam volna meg neki.
-De hisz azt mondtad, hogy szeretted.
-Úgy szerettem, mint egy barátot. Jól éreztem vele magam, mikor együtt voltunk.
-Értem.-mondtam megkönnyebülve.
De miért is, könnyebültem meg?! Hiszen, ha még érezne is valamit iránta, nekem ahhoz semmi közöm se lenne. Rob, csak is a húgaként tekint rám, vagy esetleg mint egy jó barátra. De én mért érzem magam ettől szomorúnak. Hiszen, nem zúghattam bele.Emlékszem régebben, a suliban mindig avval, ugrasztottak minket, hogy köztünk több van mint barátság. Akkor mindig azt mondtuk, és gondoltuk, hogy a barátságnál, csak a testvéri szeretett, van köztünk. Legalább is én így gondoltam. De mióta pár napja haza jöttem, és újra találkoztam vele. Már nem csak a barátságot, és a testvéri szeretetet érzem iránta, hanem valami mást is....

UI: Ha meglesz az 5 komi. De ha többet kapnék mint 5-öt, akkor annak nagyon fogok örülni. :) Na szóval, ha meg lesz az 5 komi, akkor megírom nektek még mára a következő fejit, és fel is rakom.De csak akkor, ha meg lesz a komi határ.:D Puszi:Dóry