24. fejezet

Na hali - gali! Íme itt az újabb fejezet. Remélem ez is elnyeri majd a tetszéseteket. Köszönöm, az előző fejezethez kapott komikat. Örülök, hogy tetszett. Hát a vége kicsit másabb +18-as lett... nos, majd ti eldöntitek, hogy milyen is lett. Jó olvasást! És kérnék szépen komikat, hogy milyenre sikeredett a feji... tetszett -e vagy sem...?! Legyetek, rosszak! Majd jelentkezem! Puszi Dóry 
UI: Milyen az új dizi és a fejléc? 

( Kristen szemszög )

       ....szótlanul feküdtem Rob mellkasán, s miközben az ujjaink lágy játszmába kezdtek, a fedetlen testrészünkön, a gondoltaimba merültem. S nem értettem, hogy miért kell elveszítenem azokat, kiket szeretek. Először, apát vesztettem el, majd Kevint és Lanát, aztán pedig Markot, kit apámként szerettem. Soha nem felejtem, el azt ahogyan kitartóan képzett engem.  S most meg itt van Cam. Ki szintén el akar hagyni. Csak azt nem értem, hogy akkor mért tették meg nekem azt az ígéretet, hogy soha nem hagynak el?! Épp, hogy az egyik fájdalmas tragédián túl vagyok, és kezdem magam igazán felszabadultnak és boldognak érezni, erre egy csapásra újra a fájdalom és a csalódottság kerít hatalmába.
-Kris, szerelmem! -szólongatott Rob, miközben az ujjaival az arcomat simogatta.
-Hm? -kérdeztem felemelve a fejemet.
-Cam, azért fogadta el az ügyvédi állást, mert beleszeretett egy olyan lányba, ki szívét már más birtokolja. S mivel, ezzel a lánnyal, szinte nap mint nap összefut, nehézkesen tudja már bírni, hogy nem lehet azzal aki iránt mély érzelmeket táplál. S sem John, se Mark, se Kevin, és sem pedig Cam, azért nem tartották , tartják meg az ígéretüket, hogy neked fájdalmat okozzanak. Cam, bármit meg tenne azért, hogy téged boldognak lásson. De neki szüksége van most egy kis időre, míg túl tud lépni azon a lányon. 
-Ki az a lány? -szólaltam meg, pár perccel később.
-Ashley. -felelte.
Hát, persze! Én hülye. Hogy nem vettem észre? Hiszen, Cam sokkal másabban tekintett barátnőmre. S amikor Kellan megkérte a kezét, észrevettem rajta, a szomorúságot. De akkor csak arra gondoltam, hogy azért ilyen szomorú mert, neki nem volt barátnője. S én meg az helyett, hogy mellette lettem volna, és azon fáradoztam volna, hogy megtalálhassa a számára megfelelő lányt, a saját magam boldogságával törődtem. S most is, a nekem tett ígéretén siránkozok.

         (....) Minden ember hibázhat és hibázik is. De helyes-e az az út, amelyen a megkeseredettség miatt nem adunk új esélyt másoknak és a boldogságnak?! Mindig kell adnunk magunknak, másoknak és egymásnak egy újabb esélyt, mert sohasem tudhatjuk, mikor jön el a perc, amikor már késő lesz, és csak annyit tudunk majd mondani, hogy sajnáljuk.(....)

         -Köszönöm! -leheltem csókot szerelmem ajkaira.
Majd kipattanva az ágyból, magamra kapva a lepedőt, rohantam le a lépcsőn, s a földön heverő ruháimat magamra kapkodtam. Már épp a nadrágomat gomboltam be, amikor is Rob hátulról megölelve fordított maga felé.
-Mit köszönsz? S miért hagytál ott, egyedül a vágyaimba fulladva? -kérdezte, miközben a nyakamat kezdte el kényeztetni.
-Azt... hogy... rávilágítottál arra, hogy akárhogyan is megbántott Cam, ő akkor is a testvérem. Akit szeretek. És, hogy nem hagyhatom azt, hogy így váljunk el egymástól. Köszönöm, hogy elmondtad. Nem is tudom, hogy mi lenne velem nélküled. Szeretlek. -fontam a karjaimat a nyaka köré. -Később, kiengesztellek a vágyaiddal illetően, de először Cammel szeretnék beszélni.

         Ajkaink szerelmes csókban forrtak össze, majd egy kis idővel később, mikor szerelmem is felöltözött, magunk után kulcsra zárva a ház ajtaját, mentünk haza. Ahol Camet pillantottam meg, az udvaron. Apró csókot nyomtam Rob ajkaira, s közeledtem bátyám felé....


.....pár héttel később.....


        Már, két hete hogy Cam Kaliforniába költözött. A többiek örömére még aznap este kis is békültünk Cammel. Természetesen Rob se maradt kiengesztelés nélkül. Ugyan is Cam utazása utáni napon, a ház csak is a miénk volt egy egész álló napon. S hazudnék ha azt mondanám, hogy akár óránként mást is csináltunk volna, az egymás vágyait kielégítésén kívül...

        Reggel Rob csókjaira ébredtem, miközben a kezeivel a testem minden egyes szegletét, a simogatásaival terítette be. Kezem közé fogva fejét, húztam fel magamhoz, hogy ajkaink újra szerelmes csókban forrhassanak össze.
-Jó reggelt kicsim! -lehelte, elszakadva ajkaimtól. 
- Neked is szerelmem! -fordítottam a helyzetünkön, s most én voltam felül.
Miközben ajkaimmal körbe jártam a felsőtestét, ujjaim közé véve férfiasságát kezdtem el kényeztetni.
-Ah... kicsim. -nyögte szerelmem, miközben a lepedőt markolászta.
Félő volt, hogy szét is reccsen szegény, lepedő. A kezeim munkálatába, az ajkaimat is bevetettem. Miközben, az ajkaimmal és az ujjaimmal kergettem őt az őrületbe, csillogó szemekkel figyeltem amint, Rob egész teste megremegett és egy hangos férfias morgás hagyta el ajkait. Mikor kissé lenyugodni látszódott, feljebb húzott magához, majd az ajkaimat vette birtokba.


       -Imádlak! -mormogta ajkaim közé, miközben az egyik kezét levezette a középpontomhoz. 
Először csak simogatta a szeméremdombomat, majd aztán az ujjait belém vezetve, kezdte el mozgatni. ....


( Robert szemszög )


       Nekem van a legeslegszebb és a legesleg imádni valóbb barátnőm a világon. Ahogyan, az ajkaival és az ujjaival űzött a mennyország felé, eszméletlen volt. S hogy viszonozzam kedvességét, ajkaimat az övéire tapasztva, merítettem az ujjaimat a nőiességébe. Öröm volt, hogy mindannyiszor ahányszor kényeztetem szerelmemet, kéjes sikolyok, és nyögések hagyják el az imádni valóan finom ajkait. Elszakadva ajkaitól,míg az egyik kezemmel, a csiklóját kényeztettem, addig a másikkal a csupasz lábszárán simítottam végig. Kihúzva az ujjaimat a szemérméből, simítottam végig rajta ismételten kívülről. 

       A kezdeti halk sikolyok, egyre hangosabbá váltak, ami zene volt füleimnek. Ekkor a nőiességéhez lehúzódva, nyaltam végig a puha kis párnácskákon. Mivel újabb nyögést hallatott, leszűrtem hogy igen is élvezi eme tevékenységemet. Néha - néha elszakadva a forróságától, a nyelveim helyét az ujjaim vették át.
-Robhh... kérlek.. nem bírhom.. -nyögte sikkantva, mikor remegve hanyatlott vissza az ágyra.
De mielőtt teljesen elérhette volna őt az orgazmus, kihúzva ujjaimat nőiességéből, kissé feljebb kúsztam, majd összeillesztettem vágyaink középpontját. Testünk amit újra egyé vált, mind kettőnkből kéjes nyögés tört fel. Hiába nagy erőfeszítésembe került, de egy röpke pár percig még mozdulatlanul, ágaskodtam szerelmem fölött, miközben égtünk a vágytól, amely majd elemi erővel tör majd ránk. Végig páztázva szemeimet szerelmemen, a kezeim és a testem önálló életre keltek. Miközben, hol lassan és hol gyorsan mozogni kezdtem, meglepődő tekintettel figyeltem miközben, szerelmem egyik keze az egybeforrt testrészünkhöz simította. Hogy, a szeretkezésünk még élvezetesebb legyen, a melleit kezdtem el gyengéden, majd kissé szorosabban masszírózni. 
-Csó..csókolj meg. -nyögte Kris elfúlóan.
Teljesítve kérését, kezdtem el ízlelgetni az oly finom ajkakat.... Majd, lassacskán, mindkettőnket el ért a teljes megsemmisülés. Testünk felett átvette a hatalmat a remegés, majd egy hangosabb kéjes sikoly hagyta el ajkait, miközben a - már hátamon lévő kezeivel - körmeit a hátam véste. Ha akartam volna se tudtam volna felszisszeni a fájdalomtól, mert ez nekem nem fájdalmat okozott hanem, egyfajta orgazmust, a vágyaink végső beteljesülése között. Ajkaimat kéjes és elégedett morgások hagyták el.... Szerelmem oldalára hanyatlódva, ölelte, át lihegő és még enyhén remegő testét....