12. fejezet

Hali. Bocs a késésért...de elég húzós napjaim voltak...és még most is az...de nem akartalak benneteket feji nélkül, hagyni. Így nekiálltam valamit szerkeszteni...hát, nem tudom milyen lett...lett amilyen lett...sajnálom, ha netalán tán helyesírási hibát találtok benne....Kedves "névtelen" örülök, hogy örülsz, hogy itt vagyok és, hogy írok nektek.:) Ahogyan örülök, mindenkinek aki komizott.:)...nem is húzom tovább a monológomat...kellemes olvasást.:) Komi határ most is 10. Puszi:Dóri(L)

Mi vagy nekem?

...Elgondolkodtam, mi is vagy nekem...
-A napom, az éjem, az álmom,
A rebbenés a szempillámon,
A dobbanás a szívemben,
Az ujjongás a lelkemben,
A szellő ami megsimít,
Az öröm ami felderít,
A napsugár mely melegít,
Csillagvarázs, mely felhevít,
Az izgalom, mikor várlak,
A boldogság, mikor meglátlak..
-Hát mindez vagy te én nekem,
Mert te vagy nekem a szerelem-
-Hát te vagy az életem... 

( Rob szemszög )

...óvatosan kóstolgattuk egymást, mikor nyelvemmel bebocsájtást kértem a nyelve felkutatásáért, azt készségesen adta meg. De mivel nem akartam, úgy járni mint ezelőtt pár órája a nappaliban, így kényelmetlenül, de elszakadtam az ajkaitól.A fejemet a homlokának döntöttem, mind ketten a levegőért kapkodtunk...
-Vissza kéne mennünk, nem gondolod?-kérdezte, már enyhén lenyugodva.
-De, vissza kéne mennünk. Viszony előtte, meg kéne beszélnünk, hogy akkor most mi is van közöttük pontosan?!-javasoltam.
Kris, csak egyetértően bólintott. Majd néma csönd állt be közénk. Ezek szerint, ő is gondolkodott ezen. Nyilván valóan, most nem mehetünk vissza úgy, hogy mi összejöttünk. Ezt, csak is nyugodtan és higgadtan leülve lehetne, elmondani az otthoniaknak. De félek, hogy ők nem néznék ezt rossz szemmel. Hiszen kis korunk óta, testvérként és barátként nőttünk fel. Én döntöttem, hogyha Kris is úgy akarja akkor összejövünk. Csak is mellette tudnám elképzelni azt, hogy vele éljem le az életem. Egy csodaszép kislánnyal, aki kiköpött mása lenne Krisnek. Vöröses barna,göndör hajjal, és gyönyörű smaragdzöld szemekkel. És, egy kisfiúval aki persze az én kiköpött másom lenne...de azt se bánnám, ha ő is ugyanúgy hasonlítana Krisre....Remek. Már a gyerekeinkről ábrándozok...
A néma csöndet Kris törte meg.
-Rob, hazudnék ha azt mondanám, hogy ez a csók, és ami otthon a nappaliban elcsattant köztünk, nem jelent semmit a számomra. Mert igen is jelentett nekem valamit. Többet is mint gondolnád. Mielőtt New York-ba mentem, szimplán testvérként, és a legjobb barátomként tekintettelek. De miután New York-ba kötöttem ki, és fiúkkal kezdtem járni, rádöbbentem, hogy nem csak testvérként és barátként kötődtem hozzád. Vagyis amit irántad éreztem az sokkal több volt, mint hittem. És mióta hazajöttem, ez az érzés csak egyre jobban fokozódott. Próbáltam magamban elnyomni azokat a mély érzéseket, amint irántad táplálok, valamennyire sikerült is. Amióta hazajöttem, és te akárhányszor megérintettél mindig libabőrös lettem. Ezt, már a múltkor észre is vehetted, amikor Ashley felhívott.-erre mosolyogva bólintottam.-Rob, én...én szerelmes vagyok beléd.-mondta.
Miután, eljutott az utolsó mondata az agyamig, örömhullámként terjedt szét az egész testemben. Leírhatatlan, amit érzek. Az a nő mondta most ki ebben a pillanatban, hogy szeret.Akibe évek óta szerelmes vagyok. Akit az életemnek tekintek. Annyira jó érzéssel töltött el az a tudat, hogy szeret...hogy nem szólaltam meg. Kris, ezt igencsak rosszul vehette, mert egy lemondó sóhajjal elsétált a hotel ajtaja felé. A homlokomra csaptam, a hülyeségemért. Én hülye balfasz! Életem nője most mondta ki, hogy szeret, én meg csak állok egy helyben. Azonnal a háta mögé osontam, hátulról átöleltem karcsú derekát és a nyakába csókoltam, majd a fülébe suttogtam.
-El sem tudod hinni, hogy milyen boldog emberré tettél.-majd szembe fordítottam magammal.-Először én is azt hittem, hogy csak testvérként és barátként érzek irántad. Majd mikor a srácok avval cukkoltak bennünket, hogy járunk, akkor amit éreztem irántad azt hittem, hogy ez csak csupán egy fellángolás. De a hiányod, idővel ráébresztett, hogy ez nem csupán csak fellángolás. És mikor hazajöttél, újra a régi önmagam lettem. Tudtam, hogy mindvégig csak téged szerettelek. Csak még magamnak se mertem bevallani. De most már igen. Kristen én is szerelmes vagyok beléd.
És, hogy bebizonyosodjon arról, hogy igaz amit mondtam, újra megcsókoltam...


( Kris szemszög )


Soha, nem gondoltam volna, hogy Rob is ugyanúgy érez irántam mint ahogyan én iránta. Ez boldogsággal öntött el. Hiszen az a férfi, tart most a karjaiban és csókol, akit tiszta szívemből szeretek. Ez életem legszebb estéje. A csókunk végeztével, Robba karolva sétáltunk vissza a hotelba, egyenesen fel abba a szobába, amit a drága Kellanunk bérelt ki nekünk. Szerencsére, anyáék gondoskodtak a váltás ruhákról, így a szobába érve, Robtól elszakadva, kaptam fel a ruháimat és mentem be a fürdőbe. De, mivel a ruha hátulról volt cipzáros, kimentem Robhoz, és megkértem, segítsen lehúzni a cipzárt.
-Rob, segítenél?-kérdeztem mosolyogva.
Ő, csak csibészesen elmosolyodott, és mögém lépett. Ahogyan a cipzárt húzta lejjebb, a szabad területet végig hintette, lágy csókokkal. Amivel sikerült kicsalni belőlem, egy pár sóhajt. Legszívesebben most odaadnám magamat, testileg is, de még ez nekem túl korai. Így megfordulva leheltem az ajkaira egy puszit, majd vissza slisszoltam a fürdőbe. Sikeresen, levettem a ruhát, majd megengedve a vizet, beálltam a zuhanyzóba. Jó érzés volt, ahogyan a meleg víz lágyan simogatta a bőrömet. Ezért, még pár percig folytattam magamra a vizet,közben lemostam a hajamról a sok ragacsot,sminket, amit Ash és Mary rakott rám, és alaposan leöblítettem.  A kedvenc tusfürdőm illata lenyugtatott. Pár percig még folytattam magamra a vizet, majd elzártam, szorosan magam köré fontam egy törölközőt, és kiléptem.A tükör párás lett, de nem törődtem vele. hajamra csavartam egy másik törölközött, majd testemet alaposan megtöröltem.Felvettem a pizsamámat, majd kibontottam a hajamat a törölközőből, és alaposan megtöröltem. A tükört gyorsan letöröltem, és a hajamat kezdtem el kifésülni, mikor egy halk kopogtatást hallottam. Az ajtó felé fordítottam az arcom. Rob lépett be, megeresztve azt a féloldalas mosolyát.Átölelte a derekam, majd a nyakamba csókolt ismét.A tükörben láttam, ahogyan végigmért és az alsó ajkába harapott.Lassan végigvezette az ajkait a nyakamon, majd lágy puszit nyomott az arcomra. Felkuncogtam, mire rám mosolygott.Leraktam a fésűm és felé fordultam.Kezeim közé fogtam az arcát és megcsókoltam.Mosolyogva húzódott el, majd kapott a karjai közé.Nevetve kapaszkodtam a nyakába, míg ő kivitt a fürdőből, és az ágyra rakott. Nyomott egy puszit a homlokomra, majd visszament a fürdőbe.
-Képes vagy így itt hagyni?-mordultam fel játékosan.Csibészesen rám mosolygott, és visszafutott. Megcsókolt, majd újra az ajtóhoz sétált.
-Ne aggódj, mindjárt visszajövök. Előbb letusolok.Szeretlek.Mindennél jobban.
Elmosolyodtam és elfeküdtem. Lehunytam a szeme és az oldalamra fordultam.Rob pár perc után már vissza is tért, mellém feküdt és a mellkasára fektettem a fejem. Szorosan magához ölelt, és a fejem búbjára nyomot egy puszit.
-Jó éjt picim.-suttogta.
Majd hagytam, hogy az álom világ elröpítsen magával....